Kiderültek a Széchenyi Pihenő Kártya részletei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) kibocsátásának és felhasználásának szabályairól. Eszerint a SZÉP egy elektronikus utalvány nyilvántartáson alapuló rendszer lesz, a kártya maga pedig egy műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) lesz.

A most megjelent jogszabály alapján a kártya kizárólag a támogatásban részesülő munkavállaló, a közeli hozzátartozója, és a munkáltatója, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál majd, elektronikus pénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem lesz alkalmas. A kormányhatározat arra is kitér, hogy a SZÉP-kártya révén az elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül elektronikus információcserével az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető, valamint a kártya használatakor a szolgáltató az elfogadott elektronikus utalványt a kártyát kibocsátó intézménynek elektronikusan továbbítja, ami alapján azt az intézmény beváltja.

A SZÉP támogatás jogcímén juttatott támogatást az elektronikus utalvány nyilvántartásban elkülönítetten kell nyilvántartani, a kártyakibocsátó munkavállalónként személyes, naprakész elektronikus utalvány nyilvántartást vezet. Az elkölthető pénz úgy kerül a kártyára, hogy a munkáltató elektronikus utalványokat vásárol a kibocsátó intézménytől. Jó tudni, hogy az utalvány vásárlása és az utalványok rendelkezésre bocsátása a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is történhet. (A korábbi bejelentések alapján a munkáltatók évi 300 ezer forint értékben adhatnak a munkavállalóknak a SZÉP-kártyára.)

A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (társkártya) a munkáltatójánál – a társkártyához a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felett.

További részletek a Napi Gazdaság cikkében.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.