Kinek a felelőssége a transzferárazás?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kinek a felelőssége a transzferár nyilvántartások, transzferár szabályzat elkészítése és vezetése, a kapcsolt vállalkozások megállapítása, a piaci ár elv betartásának ellenőrzése és az egyéb transzferárazási kötelezettségek betartása? Cikkünkben körbejárjuk a felelősségi köröket a Ptk. és egyéb jogszabályok alapján.
1. Ügyvezető, vezető tisztségviselő felelőssége
A Ptk. 3:29. § alapján a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
A Ptk. 3:112. § szerint a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.
A vezető tisztségviselő felelősségét a Ptk. 3:24. § szabályozza:
- A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
- A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.
Felmentvény – Ptk. 3:117. §
Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.
Kártérítési igén jogutód nélküli megszűnést követően – Ptk. 3:117. §
A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.
Ügyvezető fő feladatai
– ellátja a cég törvényes képviseletét
– bejelenti a cég adatait a nyilvántartó bíróságnak
– jogszabályi előírásoknak történő megfelelést biztosítja
– megbíz egy természetes személyt a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításával, illetve szerződést köt a könyvvizsgálóval
– letétbe helyezi és nyilvánosságra hozza az éves beszámolót
– stb.
Az ügyvezető, törvényes képviselő feladatai közé tartozik a vállalkozás (jogi személy) jogszabályi előírásoknak történő megfelelésének biztosítása, így a transzferár szabályoknak történő megfelelés biztosítása is.
2. Felügyelő bizottság felelőssége
Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében. – Ptk. 3:120. § (3)
Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni. – Ptk. 3:123. § (1)
Ha a létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti, és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. – Ptk. 3:123. § (2)
3. Könyvelő felelőssége
Mit tartalmaz a könyvelő szerződése?
A könyvelő azt vállalhatja el, amihez kellő ismerete és szaktudása van, és felelősséget is vállal, tehát elvállalhatja a transzferár előírásoknak való megfelelés biztosítását (kapcsolt vállalkozások felmérése, piaci ár elv alkalmazásának vizsgálata, transzferár nyilvántartás készítése), de ez a vállalás nem tipikus.
Fel kell tenni a következő kérdéseket is:
- Rendelkezik-e a könyvelő szakmai felelősségbiztosítással, amely kiterjed a transzferár szolgáltatásokra is?
- Elegendő védelmet biztosít a felelősségbiztosítás?
Belső alkalmazott könyvelőként és külső könyvelőként szerződéstől függően az alábbi feladatok elvárhatóak lehetnek:
- lehetséges kötelezettségek előzetes felmérése
- lehetséges kötelezettségekre történő szóbeli és írásos figyelemfelhívás, vezető tisztségviselő tájékoztatása
- költségvetési kapcsolatokat alapvetően befolyásolja a transzferárazás
- képviselet a hatóságok előtt (szerződés függő)
Megfelelő szaktudás, gyakorlat, tapasztalat és felelősség esetén szerződés alapján elvállalható lehet, de nem tipikusan könyvelői feladat:
- kapcsolt vállalkozások felmérése, nyilatkoztatás
- transzferár nyilvántartási kötelezettség megállapítása
- szokásos piaci ár elv betartásának ellenőrzése, bizonyítása
- tranzakciók felmérése, transzferár szabályzat/nyilvántartás elkészítése
Kötelezettségek betartása, transzferár dokumentációk megléte vezető tisztségviselői felelősségi körbe tartozik. A könyvelő, gazdasági vezető, főkönyvelő alapvető feladatai a kötelezettségekre történő figyelem felhívása, tájékoztatás.
[htmlbox afa_kotelezettseg]
4. Könyvvizsgáló felelőssége
Az állandó könyvvizsgáló feladata – Ptk. 3:129. § (1)
A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
Mire jogosult a könyvvizsgáló? – Ptk. 3:38. § (1)
Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
Magyar Könyvvizsgáló Kamara szakmai állásfoglalások szerint a könyvvizsgálatnak része a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése is, de összességében az ellenőrzés a teljes beszámoló és a beszámoló részeinek és tételeinek a felülvizsgálatára irányul.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 156. § szerint:
(1) A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, …a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
(5) A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:
e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, …véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg.
Mivel a transzferár szabályok betartása (bejelentési kötelezettségek, szokásos piaci ár elve, transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség) alapvetően befolyásolhatja a társaság gazdasági, pénzügyi, adózási helyzetét, így ma már sok könyvvizsgáló a jelentését csak úgy adja ki, amennyiben megvizsgálta a transzferár szabályzatot, transzferár nyilvántartásokat, és meggyőződött arról, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek nem tartalmaznak kockázatokat.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
