Kinek érdemes csoportos társasági adóalanyiságot választani?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elfogadott jövő évi adótörvények alapján Magyarország olyan modern adórendszerrel rendelkező európai országok sorához csatlakozik, ahol a csoportadózás az áfa mellett a közvetlen adók tekintetében is elérhető. A 2019. adóévtől hazánkban is lehetőség nyílik csoportos társasági adóalanyiság választására, amelyet január első két hetében lehet jelezni az adóhatóság felé. Nézzük kinek érdemes ezt választani és milyen szempontokat kell mérlegelni a következő két hónapban?
Mi a tao-csoport választásának feltétele?
A csoportos tao-alanyiság választásának feltételei behatárolják a potenciális igénybe vevők körét, mivel a leendő csoporttagoknak a következőknek kell egyidejűleg megfelelni:
belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaságok,
amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, továbbá
mérlegfordulónapjuk, könyvvezetésük pénzneme és a könyvvezetésük szabályai azonosak.
A csoportos adóalanyiság létrejötte
A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével 2019. január 1-jével jön létre a leendő csoporttagok közös, írásos kérelmére, amelyet jogvesztő határidőként 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani. A kérelemben a csoportképviselőt is meg kell jelölni, aki majd a csoportazonosító szám alatt teljesíti a tao-csoport adókötelezettségét és gyakorolja adózói jogait.
Az adókötelezettség teljesítése
Az adminisztrációcsökkentés első ránézésre nem feltétlenül rajzolódik ki a törvénymódosításból, mivel a csoportos tao-alanyiság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként levezetést készít, és erről az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a csoportképviselő és NAV felé, majd ezekről az adatokról a csoportképviselő a csoport adóbevallásában adatot szolgáltat a NAV-nak. Vagyis a csoporttagok egyedi adóalapjuk megállapításakor úgy járnak el, mintha önálló adóalanyok lennének, ezen felül pedig egy csoportos adóbevallást is be kell nyújtani.
A csoport adóalapjának megállapítása
A csoport adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a csoportos adóalanyiság elhatárolt veszteségére vonatkozó speciális szabályok szerint csökkenteni lehet. A csoport adóévi elhatárolt vesztesége az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapjainak összege (feltéve, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett). A csoport adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.
Az elhatárolt veszteség felhasználása
A csoport elhatárolt vesztesége a keletkezése adóévében és az azt követő öt adóévben számolható el a csoport adóalapjának csökkentéseként. A csoport, illetve a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.
A fenti veszteség felhasználási szabályok láttán felmerül a kérdés, hogy a csoporttagok csoporttagság előtt keletkezett elhatárolt veszteségét a továbbiakban hogyan lehet felhasználni. A csoportos adóalanyiság révén − az egyedi szituáció függvényében − az elhatárolt veszteség érvényesíthetősége potenciálisan kedvezőbb lehet. A csoport számára optimális megoldás érdekében ajánlatos ezt részletesen megvizsgálni.
Kamatlevonhatóság
Az új kamatlevonás-korlátozási szabály értelmében a nettó finanszírozási költségeknek az EBITDA 30 százaléka és a 939.810.000 forint nominális értékhatár közül a nagyobb összeget meghaladó része növeli az adózás előtti eredményt. A csoportos társasági adóalany tagjainak ezt a korlátozást az egyedi adóalap megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az értékhatárnak a csoporttagnál felmerülő nettó finanszírozási költség a csoportos társasági adóalanynál felmerülő összes nettó finanszírozási költség arányában számított részét veszik figyelembe. Mindenképpen érdemes tehát előzetesen megvizsgálni, hogy a leendő csoport, illetve a csoporttagok mennyire érintettek a korlátozásban!
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek elszámolása
Az intézkedés legnagyobb hozadéka lehet, hogy a tao-csoport tagjai között megvalósuló ügyletek vonatkozásában a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket (TAO tv. 18. § (1) ill. (5) bek.) főszabály szerint nem kell alkalmazni. Vagyis a csoporttagok a társasági adó vonatkozásában nem lesznek kötelesek a szokásos piaci árat megállapítani és ettől való eltérés esetén az adóalapot módosítani, valamint ezen ügyleteket dokumentálni. A TAO tv. szerinti transzferárdokumentációs kötelezettséget csak a csoport szintjén (vagyis a csoporton kívüli kapcsolt vállalkozások viszonylatában) kell teljesíteni.
Ugyanakkor a fentiek csak csoporttagság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek tekintetében érvényesek! Az ezt megelőzően megvalósult ügyletek esetében az adóalap szokásos piaci mértékűre történő kiigazítását meg kell tenni.
Továbbá a kapcsolt feleknek egymás közötti tranzakcióik tekintetében a szokásos piaci ár alapján történő elszámolást más adónemek esetében (pl. áfa, helyi iparűzési adó és innovációs járulék) is alkalmazni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csoporttagoknak egymás közötti ügyleteik során továbbra is törekedniük kell a piaci ár alkalmazására, illetve erről nyilvántartás vezetése továbbra is ajánlatos.
Az adókedvezmények felhasználása
A tao-csoport az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül. A csoport adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. A tao-csoport a jogosult csoporttagra vonatkozóan egyedileg alkalmazza a 80 és 70 százalékos érvényesítési korlátokat.
Az adókedvezmények számított, illetve fizetendő adó összegében meghatározott korlátját a csoporttag úgy alkalmazza, hogy a csoportos tao-alanyiság adóévi adóalapját az egyedileg megállapított pozitív adóalapja arányában veszi figyelembe. K+F adóalap-kedvezmények és egyéb adókedvezmények, vagy adófelajánlás érvényesítési lehetőségét sem zárja ki a szabályozás, de ennek megvalósíthatósága az egyedi helyzetben vizsgálandó.
A csoporttag csoporttagsága előtti adókedvezményét a tao-csoport tagjaként továbbra is érvényesítheti, amennyiben a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel.
Összességében, a csoportos társasági adóalanyiság hátrányt nem jelent az abban résztvevők részére (feltéve, hogy a kamatlevonhatóság korlátozásában a társaságok nem érintettek),potenciális előnyöket viszont igen. A feltételeknek megfelelő vállalkozások esetében mindenképpen javasolt megfontolni a csatlakozást ehhez a modern törekvéshez a célzott előnyök mielőbbi kiaknázása érdekében.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóigazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
