Kölcsönzött munkaerő: tisztázódtak az áfafizetés részletei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV friss tájékoztatója tisztázta: a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és a személyzet rendelkezésre bocsátásának fordított adózás alá tartozását nem befolyásolja, hogy a rendelkezésre bocsátott munkaerő milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálja. A BDO Magyarország írása.


Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a munkaerő-kölcsönzést érintő áfa szabályok január 1-jétől hatályos módosítása kapcsán felmerült kérdésekkel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. december 22-én megjelent tájékoztatója választ ad a korábbi bizonytalanságra.

A NAV tájékoztatója szerint 2015. január elsejétől kezdődően a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és a személyzet rendelkezésre bocsátásának fordított adózás alá tartozását nem befolyásolja, hogy a rendelkezésre bocsátott munkaerő milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálja. Ezzel egyértelművé vált, hogy január 1-jétől a fenti szolgáltatások a munkavégzés típusától függetlenül, minden esetben fordítottan adóznak.

A NAV tájékoztató kiemeli továbbá, hogy a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás fogalmát az Áfa törvény továbbra sem határozza meg, e tekintetben a köznapi értelmezés az irányadó. Azt, hogy egy adott szerződést (ügyletet) e fogalmak alá tartozónak kell-e tekinteni, nem a szerződés (ügylet) elnevezése, hanem valódi gazdasági tartalma alapján kell megítélni.

A fordított adózás alkalmazásának feltételei a korábbi szabályokhoz képest nem változtak, ennek megfelelően fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett áfa alany, és az érintett felek egyikének sincs olyan jogállása, amely alapján tőle adó fizetése nem követelhető (pl. alanyi adómentesség).

Főszabály szerint 2015. január 1-jétől azokra a – korábban egyenes adózású – munkaerő kölcsönzési-, kirendelési-, személyzet rendelkezésre bocsátási-, iskolaszövetkezeti szolgáltatásokra kell fordított adózást alkalmazni, amelyeknek az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.

A főszabálytól eltérően azonban nem kell a fordított adózást alkalmazni az olyan 2015. január 1-jén illetve azt követően teljesített szolgáltatások esetében, amelyeknél a számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megtérítése 2015. január 1-jét megelőző időpontra esik.

Az olyan szolgáltatások esetében, amelyekhez 2015. január 1-jét megelőzően előleg kapcsolódott (előleget írtak jóvá, vettek kézhez), az előleg a korábbi szabályok alapján egyenesen adózik, a fordított adózás csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett részére alkalmazandó.

A fenti esetek természetesen nem vonatkoznak azokra a szolgáltatásokra, amelyek már a korábbi szabályok alapján is a fordított adózás alá tartoztak.

A cikk szerzője Szőke Angéla, a BDO Magyarország adómenedzsere és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Áprilisi növekedés az építőiparban: Mit jelent a csökkenő cégszám

Az építőipar stabilizációja irányába mutat az idei év első négy hónapjának gazdasági teljesítménye. Kísért a múlt, további cégszámcsökkenés májusban, közel ezerrel kevesebb vállalkozás az idei évben. A cégalapítási kedv mélyponton, az elmúlt hat év legalacsonyabb aktivitása az első 5 hónapban.

2024. július 4.

Versenyfelügyeleti eljárás: Gazdasági Versenyhivatal kontra Lidl

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárás alá vonta a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt-t, mert a vállalkozás vélhetően megalapozatlan piacelsőségi állítással téveszthette meg a fogyasztókat – közölte a hatóság csütörtökön.

2024. július 4.

160 milliárd forintos pályázati felhívás várható – érdemes felkészülni!

A Niveus Consulting Group szerint a K+F pályázatokra rendelkezésre álló források akár már 2025-ben elfogyhatnak, ezért a cégeknek érdemes minél előbb pályázniuk az innovációs projektekre. A pályázatok iránti érdeklődés rendkívüli, ezt jelzi, hogy a „2024-1.1.1-KKV-FÓKUSZ” pályázatot hat nap alatt le kellett zárni, mert a támogatási igények kétszeresen meghaladták az 50 milliárd forintos keretösszeget.