Környezetterhelési díj: jön a határidő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeledik március 31-e, a környezetterhelési díj bevallási határideje – érdemes átgondolni, hogy e bevallással Ön is érintett-e!


A környezetterhelési díj szempontjából március 31-e igen fontos dátum. Ekkor az arra kötelezetteknek egyrészt a 2014. évi környezetterhelési díjról kell bevallást teljesíteniük a NAV felé, illetve bizonyos esetben a települési önkormányzat felé. Továbbá a 2015. első negyedévi környezetterhelési díjelőlegről kell bevallást teljesíteniük a NAV felé. A bevallással egyidejűleg a környezetterhelési díj, illetve díjelőleg összegét is rendezni szükséges.

Fontos, hogy a környezetterhelési díj nem csak a vállalkozókra vonatkozik, hanem mindenkire, aki engedélyhez kötött környezethasználat során (a levegőbe, a felszíni vizekbe, az időszakos vízfolyásokba, vagy a talajba bizonyos környezetszennyező anyagokat juttat. Korábbi blog-bejegyzésemben részletesen bemutattam, hogy a környezetterhelési díjnak a környezetszennyezés jellegétől függően három kategóriája van: a levegőterhelési-, a vízterhelési- és a talajterhelési díj.

A levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat kell az állami adóhatósághoz, míg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat kell a települési önkormányzatok felé bevallani és befizetni. Az állami adóhatóság felé negyedévente, a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és megfizetni, majd a naptári év tényleges környezetterhelési díj kötelezettségének és a díjelőleg különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Díjelőlegként az előző évi tényleges díjfizetési kötelezettség egy negyedét, vagy amennyiben a kibocsátó folyamatosan működtet károsanyag kibocsátást mérő műszert, abban az esetben a negyedévben ténylegesen mért kibocsátási adatok alapján számított díjat kell bevallani és megfizetni. A települési önkormányzatok felé díjelőleg fizetési kötelezettség nem, csak éves bevallási kötelezettség keletkezik, szintén a következő év március 31-ig.

Annak ellenére, hogy a környezetterhelési díjat rendszerint a „kisadók” körébe sorolják, mivel összege műszaki paramétereken alapul, a szükséges információk beszerzése és a díj összegének kalkulációja számos esetben bonyolult feladat. Jelentős károsanyag kibocsátás esetén a kalkulációk elkészítésébe elkerülhetetlen szakértők bevonása, hiszen már annak eldöntése sem egyszerű, mikor szükséges mérőműszer alkalmazása és mikor elegendő számítással, vagy műszaki becsléssel alátámasztani a környezetterhelési díj kalkulációját.

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]