Közel 1,7 millió diák – óvodától egyetemig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Általános iskolába, középfokú képzésekre és felsőoktatási intézményekbe egyaránt kevesebben járnak a most folyó tanévben, mint egy évfolyammal ezelőtt; az óvodások száma viszont emelkedett. Infografika.


Hazánkban jelenleg nagyjából minden hatodik ember diák. Pontosabban fogalmazva: a felsőoktatás, illetve a köznevelés 2017/2018-as nappali rendszerű képzéseinek résztvevője, hiszen a szóban forgó 1 millió 685,5 ezres sokaságba a 323 ezer óvodás is beletartozik. A legtöbben – több mint 732 ezren – persze általános iskolások; számuk 8,9 ezerrel apadt az előző tanévhez képest, míg az óvodai csoportokban 5,3 ezerrel többen választhattak maguknak jelet. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes összesítései szerint a különböző típusú középiskolák nappali képzéseire együttesen 428 ezren járnak, ami 6,7 ezer fős mérséklődést tükröz. A legnépesebb, 187,5 ezres csoport gimnazistáké; náluk – főleg az egyházi fenntartású intézmények tanulólétszámának növekedése nyomán – minimális létszámbővülést is mértek. A szakgimnáziumok 162 ezer tanulós mezőnye viszont bő 3 százalékos mérséklődés nyomán alakult ki.

Szakközépiskolába 74 ezen tanulnak; itt a létszámszűkülés viszonylag nagy volt egy éves távlatban: 5,3 százalékos. A köznevelési rendszerben 87 ezret tesz ki a sajátos nevelési igényű tanulók száma, ezen belül 55 ezren általános iskolások.

A felsőoktatás padjait is kevesebben koptatják, mint egy évfolyammal ezelőtt (3,3 ezer hallgatóval szűkült a kör). A 202 ezer nappalis hallgatóból 187 ezren alap-, mester- vagy osztatlan képzésben bővítik ismereteiket (közülük az alapképzésben 129 ezren érintettek). Doktori programok keretében 6,3 ezren mélyítik tudásukat.

Ami a nem nappali rendszerű képzéseket illeti, az érintettek többsége – 93 ezer ember – valamelyik középfokú intézménybe iratkozott be, de az általános iskolai felnőttoktatásban is tanulnak még 2,4 ezren. A felsőoktatás részidős formáit 81 ezren választották az idei tanévben. A legtöbben (72 ezren) levelezőre járnak, estin mindössze 3,6 ezren tanulnak. Távoktatás keretében 5,3 ezren folytatnak felsőfokú tanulmányokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.