Közös transzferár-nyilvántartás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos szabályozás szerint a vállalkozásoknak lehetőségük van arra is, hogy külföldi kapcsolt cégeikkel közösen készítsenek transzferár-nyilvántartást.


Ezzel meghonosodott a multinacionális vállalatcsoportok által már korábban is alkalmazott gyakorlat. E forma választása esetén a transzferár-nyilvántartás egy fődokumentációból és országonkénti specifikus részből áll.

A transzferár fődokumentációja tartalmazza a vállalatcsoportnak az EU bármely tagállamában illetőséggel rendelkező cégeire vonatkozó közös információkat, a specifikus rész pedig a konkrét alátámasztandó kapcsolt ügyletre vonatkozó adatokat .

Tapasztalataink szerint a külföldi vállalatcsoportok szívesen választják ezt a formát. Jellemzően a külföldi adóosztályok készítik el a közös transzferár-dokumentációkat, de sokszor hiba szokott csúszni a formai kritériumok teljesítésébe. Ez főképp akkor szokott előfordulni, amikor nem európai szakértők készítik el a transzferár-dokumentációt, mivel a magyar szabályozás egy európai uniós magatartáskódex alapján készült.

Még egy dolog el szokta kerülni a vállalkozások figyelmét: a rendelet előírása szerint a társaságiadó-bevallás készítése során nyilatkozni kell arról, hogy a transzferár-nyilvántartás vonatkozásában a közös nyilvántartás készítésnek módját választotta-e a cég.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.