Magánnyugdíjpénztárak: mit érdemes tudni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeledünk a határidőhöz, amíg minden érintettnek el kell döntenie, hogy marad-e magánnyugdíjpénztár-tag, vagy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe. A bizonytalanságot a pénztárszövetség egy kalkulátorral igyekszik oldani, de így is sokan úgy érzik, nehéz jó döntést hozni. Ráadásul számos kérdésre nem is egyértelmű a válasz – a hvg.hu igyekszik választ adni minden kérdésre.

Ami biztos, hogy aki nem tesz nyilatkozatot január 31-ig, annak a magán-nyugdíjpénztári tagsága 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik. Akik viszont a magánnyugdíjrendszerben maradnak, és erről január 31-ig nyilatkoznak, 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek már további szolgálati időt az állami rendszerben – addig azonban igen.

Milyen iratok szükségesek ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet a magán-nyugdíjpénztárban maradóknak ki kell tölteniük?

Kell személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolványt (esetleg útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély), valamint TAJ-kártya. Nyilatkozni a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, illetve az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál lehet. A nyilatkozat másolatát öt napon belül el kell juttatni a munkáltatóhoz.

Az a pénztártag, aki akadályoztatva van, például fekvőbeteg, kórházban van, ezt írásban január 21-ig jelezheti a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, amelynek munkatársai egyeztetést követően felkeresik. Aki külföldi tartózkodása miatt nem tud itthon nyilatkozni, az a helyi magyar konzulátusokon megteheti.

További kérdések és válaszok a hvg.hu cikkében.

Forrás: hvg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.