Májustól csak e-beszámolókat küldhetnek a vállalkozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megválik a papíralapú beszámolóktól az állam, ezentúl már csak elektronikusan küldhetik el a dokumentációkat a vállalkozások, a későket pedig komoly szankciók várják.

A papír alapot felváltva, a beszámolót és az ehhez kapcsolódó, kötelezően elküldendő dokumentumokat elektronikus formában kell megküldeniük a társaságoknak, a Céginformációs Szolgálat számára. A hangsúly a „kell” szócskán van, ugyanis azon cégek esetében, amelyek nem tesznek eleget e kötelezettségnek, az adószám 60 napra felfüggesztésre kerülhet, igaz várhatóan csak a jövő évtől. A dokumentumok megküldésének határideje a mérleg fordulónapját követő 150. nap, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre is kötelezett vállalkozások esetében pedig 180 nap – írja az RSM DTM Hungary közleményében.

Nem packáznak a későkkel

A közlemény szerint ha a Céginformációs Szolgálat szabálytalanságot észlel a dokumentumok vizsgálata során, értesíti az adóhatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Amennyiben egy vállalkozásnál a közzétételi kötelezettség elmulasztását, vagy a közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztását állapítják meg, úgy a cégnek 15 napja van pótolni a hiányzó adatokat.

Ha a vállalkozás nem pótol, jön a fekete leves: az adóhatóság köteles a vállalkozás adószámát 60 napra felfüggeszteni, illetve amennyiben a társaság ezen idő alatt sem teszi közzé beszámolóját, köteles a cégbíróságnál kezdeményezni a vállalkozás megszüntetését. A 60 napos felfüggesztést egyébként akkor sem lehet rövidebbé tenni, ha vállalkozás már az első napon pótolja mulasztását.

Az APEH elsőként azokkal a beszámolókkal összefüggésben alkalmazhatja az új szankciókat, amelyek fordulónapja 2009. április 30-át követő napra esik, így a szankciók érvényesítésére tömegesen először 2010. május 31. után lehet számítani.

Az ördög a részletekben rejlik…

A beszámoló mellett az elektronikus űrlaphoz csatolandó még pdf formátumban a mérleg, az eredménykimutatás, az esetleges kiegészítő melléklet, a független könyvvizsgálói jelentés, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat, valamint a közzétételi költség befizetéséről szóló MÁK igazolás. (A szkennelt változatot a Céginformációs Szolgálat nem fogadhatja el.)

A ’beszámoló csomagot’ a vállalkozás képviseletére jogosult, ügyfélkapu regisztrációval rendelkező magánszemélyek nyújthatják be, ennek előzetes beszerzésére mindenképpen szükség van.

A beszámolót a társaság speciális végzettséggel (könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, jogász) nem rendelkező munkavállalója nem teheti elektronikusan közzé. Így előfordulhat, hogy egy társaság munkaviszonyban foglalkoztatott közgazdász diplomával rendelkező gazdasági vezetője – aki meghatalmazás alapján jogosult a társaság adóbevallásainak elektronikus benyújtására -, nem teheti közzé elektronikusan a társaság beszámolóját, ezzel független szakembert kell megbízni – hívja fel rá a figyelmet az RSM DTM.

Mi vár ránk ezután?

A rendszer alapvetően transzparensebbé teheti a hazai vállalati szféra adatait, hiszen 2009. május elseje után az elektronikus úton közzétett beszámolók adataihoz bárki ingyenesen hozzáférhet a vállalkozás cégjegyzékszámának, adószámának, vagy nevének megadását követően. Megismerhetőek a vállalkozások mérlegei, eredmény kimutatásai, független könyvvizsgálói jelentései, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatai.

Forrás: Figyelő Net


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.