Márciustól felgyorsulhatnak az adóperek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében visszaállítják a Fővárosi Ítélőtábla bevonását a közigazgatási ítélkezésbe, így a 2020. április 1. előttihez hasonló szervezeti-hatásköri struktúra áll vissza, amely a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint magával hozhatja az adó- és más közigazgatási perek lefolyásának felgyorsulását.

A közigazgatási bíráskodás keretében 2020. március 31-ig első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon a Fővárosi Törvényszék, felülvizsgálati ügyekben és egyes kiemelt ügyekben első fokon a Kúria járt el. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. április 1-jével megszűntek, hatásköreik a törvényszékekhez kerültek. Közigazgatási ügyekben azóta is nyolc kiemelt törvényszék bírálja el első fokon a közigazgatási ügyeket. Mivel a Fővárosi Törvényszék lett az egyik ilyen kiemelt közigazgatási ügyekben is eljáró elsőfokú bíróság, másodfokú hatásköröket nem gyakorolhatott, ezért a korábbi másodfokú hatáskörök 2020. április 1-jével a Kúriához kerültek. Ennek azonban egyben az is lett az eredménye, hogy a két fokon tárgyalt közigazgatási ügyekben megszűnt a felülvizsgálat lehetősége, miközben a Kúriának egyszerű eljárási kérdésekben kellett másodfokú döntéseket is meghoznia – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal közleményéből.

A szervezeti reform nem vált be

„A 2020. április 1-jén hatályba lépett szervezeti reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a mostani döntéssel gyakorlatilag visszaállítják az ezt megelőző közigazgatási bíráskodási struktúrát, ezúttal a Fővárosi Ítélőtáblát bevonva a jogorvoslati ítélkezésbe. A 2022. március 1-jén hatályba lépő új szabályok értelmében a Fővárosi Ítélőtábla jár majd el másodfokon minden olyan kérdésben, ami első fokon a törvényszék, mint közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik” – magyarázza Dr. Balog Balázs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

kúria

Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje felhívja a figyelmet a megújuló rendszer egyik fontos változására is, mely szerint az elsőfokú bíróságok és a Kúria közé beillesztett bírósági szintnek köszönhetően újból megnyílik a Kúria előtti felülvizsgálat lehetősége a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés, valamint a kétfokú közigazgatási perekben született ítéletek ellen.

A közigazgatási perek felgyorsulhatnak, a személyi tényező azonban az ügyintézés lelassulásához is vezethet

A Kúria fejezi be a folyamatban lévő ügyeket

A szakértő ügyvédek szerint a reform hatásának kimenetele még kérdéses, bár az ítélőtábla bevonásával a közigazgatási perek felgyorsulása várható, az átalakulás személyi változásokat is hozhat, ami akár az ügyintézés lelassulásához is vezethet.

A visszarendeződés gyakorlati megvalósítása jelentős felkészülési időt igényel, éppen ezért a Fővárosi Ítélőtáblán csak 2022. március 1-jén kezdődik majd meg a közigazgatási bíráskodás. Az új szabályokat csak a március 1-jén vagy ezt követően előterjesztett fellebbezésekre, felülvizsgálati kérelmekre kell alkalmazni, az olyan ügyeket pedig, amelyek már 2022. február 28-án is folyamatban vannak, a Kúria fogja befejezni, ezek nem kerülnek át az ítélőtáblára.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.