Máris bejött a fordított áfázás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 50 százalékkal csökkent a feketekereskedelem a fordított áfafizetés július 1-jei bevezetését követően – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, aki szerint a táblák széléről eltűntek a táskás emberek.


A mostani betakarításkor az új adóintézkedés hatására gyakorlatilag eltűntek a „táskás emberek” – azaz a készpénzzel fizető vevők – a táblák széléről. Így érzékelhetően nagyobb lett a legális forgalom a gabonapiacon. Ezzel pedig mind a legális szférában tevékenykedő gazdálkodók, mind az államkassza nyert. Hiszen több feketepiaci „versenytárs” szorult ki a piacról, és az állam is több áfához jut, mint korábban, tehát bevált az új rendszer – mondta a GOSZ elnöke.

Vancsura József emlékeztetett: a mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be. A változtatások kétéves átmeneti időszakra léptek hatályba. A becslések szerint a fordított áfa alkalmazása évente mintegy 10 milliárd forinttal körüli összeggel növelheti a költségvetés áfabevételeit.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.