Még bírság nélkül be lehet fizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a vállalkozások hónap végéig még szankciók nélkül fizethetik meg – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


E hónap végéig még szankciók nélkül van lehetőség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésére és a bevallások benyújtására. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új keletű kötelezettség: 2012-től az élelmiszerlánc szereplői az eddigi állami költségvállalások mellett közvetlenül járulnak hozzá a felügyeleti költségek fedezéséhez is. A bevezetett felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor a jogalkotó a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az arányos teherviselésre próbált összpontosítani.

Az élelmiszerlánc leegyszerűsítve az élelmiszernek az előállításától a forgalomba hozatalán át a végső felhasználóhoz való eljutását jelenti.

Az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátása érdekében a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (NÉBIH) lett bízva. A NÉBIH 2012. március 15-ével jött létre, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összevonásával. Az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének (legyen szó akár termelőről, feldolgozóról, kis- vagy nagykereskedőről, szállítmányozóról, vendéglátóról) célszerű ellenőriznie, hogy a díjfizetésre kötelezettek közé tartozik-e avagy sem.

Kikre vonatkozik?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:

  • élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
  • élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
  • élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
  • takarmány előállítás vagy forgalmazás;
  • állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
  • növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
  • állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
  • élőállat-szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
  • szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
  • növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
  • állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Hatályba lépés és bevallási határidő

A rendelet 2012. május 1-jén lépett hatályba. A felügyeleti díj bevallásának határideje 2012. május 31-e, a bevallást a NÉBIH részére kellett teljesíteni. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell elkészíteniük bevallásukat. A felügyeleti díjat ezer forintra kerekítve kell bevallani. A bevallási kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapu használatával teljesíthető a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével. A sikeres bevallást követően a megállapított felügyeleti díjat két egyenlő részben kell megfizetni, az első részletét a NÉBIH számlájára július 31-ig kell átutalni, a második részletet pedig 2013. január 31-ig.

Fontos, hogy a NÉBIH 2012. június 30-ig még mulasztási bírság kivetése nélkül fogadja el az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kapcsán beküldött bevallásokat, illetve ugyanezen időpontig lehetőséget biztosít a már beküldött bevallások módosítására is. A NÉBIH ügyfélszolgálatára rengeteg kérdés érkezett az idő rövidsége végett, így az észrevételek alapján a Hivatal biztosítja az érintetteknek a lehetőséget adataik pontosítására, kiegészítésre és pótlásra. A július 31-ei befizetési határidő
azonban nem módosul.

Mekkora a felügyeleti díj összege?

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. A nettó árbevétel, illetve a jövedelem meghatározásnál a NAV felé benyújtott társasági adó, eva, illetve magánszemélyeknél szja-bevallás adataiból lehet kiindulni. Ám a felügyeleti díj alapja ennél kevesebb akkor, ha a bevallásra kötelezett az élelmiszerlánc-felügyelet hatálya alá nem tartozó tevékenységet is végez.

Az egyszerűsített bevallás és a százalékos díj helyetti átalánydíj azon végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra vonatkozik, amelyek évi 20 000 forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni, továbbá azon kisvállalkozásokra, melyek évi 700 000 forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.
Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól az SZJA törvényben meghatározott mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akiknek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Végezetül még egyszer szeretném felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásoknak, célszerű ellenőrizniük, vajon kötelezettek-e az új díj megfizetésére.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágvezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Visszterhes vagyonátruházási illeték a hibás teljesítés miatt kicserélt gépjármű után

Egy autókereskedés hibás teljesítés miatt kicseréli a vásárló személygépkocsiját egy ugyanolyan típusú és felszereltségű modellre, ugyanazon értékben. A tulajdonjog változását a kormányhivatal újra nyilvántartásba veszi, és ezért kérdésként merül fel, hogy a vásárlónak ezzel összefüggésben keletkezik-e újra vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége?

2024. november 21.

A bejelentett részesedés értékesítésének speciális esetei, példákkal (2. rész)

A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.