Megfenyítheti-e a bankokat az állam?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
egfenyítheti-e a bankokat az állam? – illusztrációA kis cégek élénkebb hitelezésére fogja szorítani a bankokat a következő kormány – mondta Kósa Lajos. A bankok állítják, hogy rendesen hiteleznek, míg néhány adatból arra következhetünk, hogy nem. Mit szólnának a bankok Orbán Viktor intelmeihez? Erre kereste a választ az fn.hu.
Úgy kell bánni a bankokkal, ahogy Szlovákia teszi – jelentette ki kedd esete az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kósa Lajos. Debrecen fideszes polgármestere azt mondta: „”A szlovákok a következőt csinálták: összehívták a bankokat és megkérdezték, hogy hajlandók-e nagyobb mértékben finanszírozni a szlovák gazdaságot, mint ahogy ezt teszik a világgazdasági válság hatására. Ha nem, mert ezt túl kockázatosnak tartják, akkor köszönik szépen, ne foglalkozzanak pénzintézeti közvetítői tevékenységgel Szlovákiában””.
Kálmán Olga műsorvezető kérdésére a Fidesz alelnöke úgy vélte: egy kormánynak kell hogy legyen akkora lobbiereje, hogy ezt itthon is el tudja érni, mert Magyarországon lényegében a kis- és középvállalkozói szektor számára a hitel elérhetetlen.
Hiteleznek a bankok
Politikai, politikusi nyilatkozatokat nem kommentálunk – mondták hivatalosan a Magyar Bankszövetségnél az fn.hu megkeresésére. Így Kósa Lajos nyilatkozatától függetlenül hívták fel a figyelmünket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének néhány adatsorára, amelyek cáfolják azt a sok helyen közkeltű vélekedést, hogy a bankok a vállalkozói szféra hitelezése helyett inkább a jegybanknál tartják a pénzüket – teljes biztonságban.
A felügyelet adatai szerint annak ellenére, hogy a válság 2009-ben tetőzött, a kis- és közepes cégeknek nyújtott hitelek darabszáma a 2008-as 295 930-ról 667 401-re nőtt. Csökkent viszont a hitelek összege: míg 2008-ban 3897 milliárd forintnyi kölcsönt nyújtottak a bankok, addig tavaly már csak 2898 milliárd volt a folyósított kölcsönök összege.
Ennél is erősebb érv a mellett, hogy a bankok nem hagyták cserben a kkv-kat, hogy a PSZÁF adatai szerint 2009-ben a mikrovállalkozások a válság ellenére mindössze 6 százalékponttal kaptak kevesebb kölcsönt, mint egy évvel korábban, a kisvállalkozások esetében pedig a visszaesés mindössze 1 százalékpontos volt (a rend kedvéért a számok: a mikrovállalkozások tavaly 1158,9 milliárd, a kisvállalkozások 1143,2 milliárd forintnyi kölcsönt kaptak.
Két évet kiragadva tehát állítható: a bankoknak hiteleznek. Azt viszont ők is hozzáteszik: betéteseik pénzét kölcsönzik, amelyre visszafizetési kötelezettségük van, és a kockázatilag elfogadható hitelképes kereslet pénzük iránt alacsony.
Vagy mégsem hiteleznek?
Nemcsak a bankok üzletpolitikáját, de a jegybank kamatpolitikáját is hibáztatják jó néhányan a méregdrága forinthitelekért, és a Magyarországon kialakult kettős kamatszintért. A Kósa Lajos által példaként említett Szlovákiát az euróövezet tagjaként érte a válság, így ott a jegybanki alapkamat jó ideje 1 százalékos, és ehhez igazodik a gazdaság kamatszintje. Itthon a krízis eldurvulásakor az MNB 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot, amely sokáig kétszámjegyű volt, és most is magasnak számít a térségben: 5,75 százalékos. Vagyis a forinthitelek évek óta jóval drágábbak, mint a szlovák euróhitelek, ezért is fordult a lakosság és a vállalati szektor a devizaalapú hitelek felé.
A jegybank legfrissebb adatait tanulmányozva kiderül: tavaly év végén a vállalatok teljes hitelállományának értéke mintegy 7000 milliárd forint volt, míg februárban a kéthetes MNB-kötvények állománya – ez a bankrendszer szabad likviditása, a jegybanknál parkoltatott pénzek összege – elérte a 3645 milliárd forintot. Az MNB januári hitelezési felmérésében az áll, hogy „a bankok hitelezési képessége erős, likviditása jó, ennek ellenére továbbra is alacsony a kockázatvállalási hajlandóságuk, ami főként a vállalati szegmensben eredményez szűk hitelkínálatot”.
A januári hitelkihelyezési adatokat tanulmányozva pedig arra következtethetünk, hogy a bankok az olcsóbb devizaalapú hitelek felől a drága forintlapúak felé terelik ügyfeleiket. Az egymillió euró alatti forinthitel-szerződések értéke az év első hónapjában 63 milliárd forint volt, az egymillió euró feletti forinthitel-szerződéseké pedig 100 milliárd; előbbi kamata átlagosan 9, utóbbiaké pedig 7,5 százalékos volt. Kisebb összegű euróalapú hitelt 28 milliárd, nagyobb összegűt 50 milliárd forint értékben folyósítottak, az előbbit 4, az utóbbit 3 százalékos átlagos kamatra.
A krízis évében, vagyis tavaly a bankszektor nyeresége (az MFB, az Eximbank és a Keler Zrt. nélkül) 255 milliárd forint volt a felügyelet adatai szerint. Vannak, akik szerint ez az összeg a súlyos válság közepette szemtelenül magas, mások úgy vélik, a bankrendszer is megszenvedte a krízist, mert összesített profitja 30 százalékkal csökkent éves szinten.
Vészforgatókönyvek
Mi történne, ha Orbán Viktor kormányfőként magához hívná a bankok vezetőit, és profitjuk rovására a hitelezés élénkítésére kérné őket?
Piacpárti, banki forrásból származó érvelés szerint ez visszatérést jelentene a szocializmushoz, amikor az állam határozta meg az árakat, így egyes termékek (adott esetben a hitelek) keresletét és kínálatát is. A hazánkban működő bankok döntő többsége ráadásul külföldi tőzsdei cég leányvállalata, a részvényesek és a menedzsment pedig nem tudná befogadni a kormányfői igényt, így akár a kivonulás mellett is dönthetnek.
A banki profitokat sokallók ezzel szemben azt állítják, hogy a hazai leánybankok jövedelmezősége jóval nagyobb az anyabankokénál, így kivonulástól nem kell tartani, van tere a kompromisszumnak.
Ha a bankok mégis a magyar piac elhagyását választják, több forgatókönyvük is létezhet. Elképzelhető, hogy a magyar leánycéget fiókként, jóval kevesebb önálló döntési jogkörrel és kevesebb banki termékkel működtetnék. Lehetséges, hogy egy bank ebben a helyzetben megpróbálná eladni összes magyarországi érdekeltségét, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen beszünteti aktivitását: nem gyűjt több betétet, nem nyújt hitelt, és fokozatosan leépül.
Forrás: fn.hu
