Alapítványok elektronikus nyilvántartása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2010. évi XVI. törvény megteremti az alapítványok korszerű, átlátható, elektronikus és közhiteles nyilvántartását és gyors nyilvántartásba vételi eljárását. A törvény 2011. január 1-jén fog hatályba lépni.

Az alapítványok nyilvántartásának informatikai üzemeltetését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala végzi. A Nyilvántartás adatait a nyilvántartásba vételről döntést hozó bíróság szolgáltatja elektronikus úton a Hivatal számára.

Az alapítvány nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtó személy dönthet arról, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint a kérelem mellékleteiként benyújtott okiratok mindegyikét egységesen papír alapon vagy elektronikus úton nyújtja be. Elektronikusan benyújtott kérelem esetén a bíróság elektronikus úton közli a határozatait.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a kérelmezőnek elektronikus formanyomtatványt kell kitöltenie, melynek mellékletét képezik a külön törvényben meghatározott okiratokról készített elektronikus másolatok.

A papír alapú, de elektronikus másolatként benyújtott okiratok papír alapú, eredeti példányát a benyújtó személy megőrzi.
A bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napján továbbítja az állami adóhatósághoz, illetve a Központi Statisztikai Hivatalhoz. E szervek ugyanezen a napon a létrehozott adószámról, illetve a statisztikai számjelről tájékoztatást küldenek a bíróság részére.

Az alapítvány nyilvántartásba kötelezően bejegyzendő és a nyilvántartásba bejegyzendő technikai és egyéb adatai nyilvánosak. A Hivatal biztosítja, hogy honlapján a Nyilvántartást bárki ingyenesen elérje, és az alapítvány neve, nyilvántartási száma, célja, valamint célja szerinti besorolás alapján keresést végezzen.

A Hivatal biztosítja, hogy keresést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett Civil Információs Portálon is lehessen kezdeményezni.

A központi elektronikus szolgáltató rendszeren kezdeményezett keresés esetén a külön jogszabályban meghatározott adatokról – illetékfizetés és költségtérítés nélkül – elektronikus kivonat kérhető a keresést végző személy tárhelyére.

A törvény hatálybalépésétől számított két éven belül valamennyi alapítványnak be kell jelentenie törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait. E bejelentés elmulasztása esetén – amennyiben e határidő lejártát követően a bíróság felhívására harminc napon belül a szükséges adatokat nem jelentik be – törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.