Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.
A Szocho kedvezmény szempontjából munkaerőpiacra lépőnek már csak az a magyar állampolgár és Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára minősülhet, aki a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül (ez korábban csupán 275 nap volt) legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
Lényegesen lerövidül a Szocho kedvezmény érvényesítési időszak:
Részben pontosításra, részben korlátozásra került, milyen módon tudják a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a 2024. december 10-ig fizetendő különadó kötelezettségüket csökkenteni, amennyiben a tulajdonukban lévő állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik.
Nem változik, hogy az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék a különadó mértéke. Nem változik az adóalap sem: a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény,
Pontosításra került, hogy az állampapírok napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni (nem a bekerülési értékét, nem a napi piaci értékét stb.)
További korlátozások kerültek bevezetésre, hogy milyen módon megszerzett állampapírokat nem lehet figyelembe venni a különadót csökkentő tétel számítása során. A kivételek felsorolása, az eddigi repóügyleteken, és vétel-eladás (buy-sell back) ügyleteken túl kiegészült az értékpapírkölcsön ügyletekkel és az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel.
A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások 2024. évi különadóját csökkentő tételként az állampapír-állomány névértéknövekményének 10 százaléka, de legfeljebb e csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő adó összegének 50 százaléka érvényesíthető.
2024. augusztus 1-jétől 2,5 amerikai dollárnak megfelelő forint összeggel növekszik a MOL-nak a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyisége után fizetendő különadó kötelezettsége, ugyanis 7,5 amerikai dollárról 5 amerikai dollárra módosul a kőolaj világpiaci árkülönbözete számításánál érvényesített csökkentő tétel.
2024. augusztus 1-jétől módosuló értékpapír tranzakciós illeték szabályok:
Az új szabályok nem vonatkoznak az MNB-re.
A kiegészítő tranzakciós illetéket a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó alábbi ügyletek után kell megfizetni:
Amennyiben egy ügylet vonatkozásában több jogcímen is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak a c) pont alapján kell teljesíteni. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték kötelezettség az a) és b) pont szerinti ügylet teljesítésének napján, a c) pont esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik. A forintra történő átszámításnál is ezen a napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell használni.
Nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség:
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség mértéke 0,45 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint.
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a pénzügyi tranzakciós illetékkel azonos módon kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Forrás: Grant Thornton sajtóközleménye
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!