Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.
Az állami költségvetés pénzeszközeinek használata esetén tehát – az idegen pénz használatáért járó kamat mintájára – pótlékot kell fizetni. Érdekes jogesetet ismertetünk.
Az adózás eljárási alapelveinek egy része az adózókat (a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan), vagy az eljárás egyéb résztvevőit megillető jogokat és kötelezettségeket fejezik ki, illetve az adóhatóság hatáskör-gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeinek általános jogelveit testesítik meg.
Az önadózással együtt jár a tévedés lehetősége – ezért van mód az önellenőrzésre. Mi a különbség az önellenőrzés és az adózói javítás között? Pótolhatja-e az elkésett bevallást az önellenőrzés? Mit lehet önellenőrzéssel módosítani és mit nem? Melyek az önellenőrzés lépései? Meddig lehet ezt megtenni? Erről és minden más fontos részletről beszél új podcastunkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
Az Alkotmánybíróság szerint az adózás rendjéről szóló törvény adóbírság mérséklésére és a kiszabás mellőzésére vonatkozó szakaszának alkalmazásakor az adóhatóságnak hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát.
Az Adó szaklap írása azokra a módosításokra hívja fel a figyelmet, amelyeket az adózás rendjéről szóló törvényt érintően a 2018-as vagy 2019-es adóév során fogadtak el, és 2019-ben vagy 2020. január 1-jén hatályba is léptek vagy lépnek. A módosítások egyes esetekben a 2019. adóévet érintő új kötelezettségeket tartalmaznak, de pozitív jogalkotói lépésként például adókötelezettségek megszüntetésére is sor került.
