Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A mikro- és kisvállalati kör 60-70 százaléka fizethet kevesebb adót a két új adónemnek köszönhetően – derül ki a Századvég kutatásából. Az intézet a könyvelők anyagi ösztönzésével növelné a kiva népszerűségét.
A Századvég szerint az új adónemre való áttérést segítené a könyvelők megnyerése is, akár anyagi ösztönzők révén. Javaslatuk szerint a kivára áttérést lebonyolító könyvelők kapjanak az államtól egy bizonyos összeget az átállással kapcsolatos teendők finanszírozására, amelyet aztán a kivás cég az új adónemen realizált nyereség többletéből legyen köteles megtéríteni év végén az állam felé. Ugyanakkor ha az év végi állapot szerint a társasági adózás alapján kedvezőbb lenne a cég adózása, úgy a könyvelő legyen köteles visszafizetni az adminisztrációért kapott összeget.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) már most beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 2013 első hónapjáig több mint 50 ezren választották ezt az adózási módot. Ahhoz viszont, hogy a kisvállalati adóra (kiva) jogosultak nagyobb hányada válassza ezt az adónemet, az áttérés részletszabályainak „kifésülésére” van szükség – állapítja meg a kutatóintézet.
A Századvég által elvégzett reprezentatív felmérés során megkérdezett 129 könyvelő válaszai szerint azon vállalatoknak, amelyeknek megérné átlépni a kivába, csupán 29 százaléka lépett át a megadott határidőig. Az egyelőre alacsony átlépési arányban a régi és az új adózás összehasonlításával kapcsolatos bizonytalanságok játsszák a legnagyobb szerepet. Emellett általános vélemény, hogy nagyon bonyolult a törvény, a vállalkozók, de a könyvelők egy része sem érti. Továbbá a katával szemben – ami jelentősen egyszerűsítette az adminisztrációt – nagyon sok adminisztrációval jár.
| Rodin adózási konferenciák |
|---|
Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat. |
A Századvég kutatói úgy vélik, hogy néhány szabály megváltoztatásával a kiva lényegesen vonzóbbá tehető. Javasolják egyebek közt az átállás határidejének meghosszabbítását, illetve célszerűnek tartanák, hogy a kivára való áttéréskor a korábbi évek beruházásai esetében érvényesíthető legyen a hagyományos értékcsökkenés, vagy a belépéskor egy összegben leírható legyen a maradványérték. (Az Országgyűlésnek beterjesztett friss adó-salátatörvény ezt tartalmazza is – a szerk.)
Javasolják azt is, hogy a fejlesztési tartalékot és az eredménytartalékot is továbbvihesse a kivát választó cég, és ne kelljen az átállás kapcsán megfizetnie az osztalékot.
Felvetik azt is, hogy a korábbi évek kedvezményei az átlépés első évében még igénybe vehetők legyenek.
A Századvég szerint az új adónemre való áttérést segítené a könyvelők megnyerése is, akár anyagi ösztönzők révén. Javaslatuk szerint a kivára áttérést lebonyolító könyvelők kapjanak az államtól egy bizonyos összeget az átállással kapcsolatos teendők finanszírozására, amelyet aztán a kivás cég az új adónemen realizált nyereség többletéből legyen köteles megtéríteni év végén az állam felé. Ugyanakkor ha az év végi állapot szerint a társasági adózás alapján kedvezőbb lenne a cég adózása, úgy a könyvelő legyen köteles visszafizetni az adminisztrációért kapott összeget.
(Forrás: MTI)
