Megszavazták a reklámadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei adóalapot mérséklő javaslat épült be a törvénybe. Az adó nem az újságírók ellen szól – mondta L. Simon.


Az Országgyűlés szerdán 144 igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban fogadta el az erről szóló javaslatot.

A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

Az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Erről egy módosító javaslat nyomán döntött a Ház szerdán. A törvény ezen pontját az ellenzéki pártok élesen bírálták, többen Lex TV2-ként emlegették.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.

A reklámadóról szóló törvény nem az újságírók ellen szól, az Országgyűlés nem médiaadót vezetett be – mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a reklámadó-javaslat parlamenti elfogadása után. Az indítványt előterjesztő politikus szavai szerint a reklámadó a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, „függetlenül attól, hogy ezek (…) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem”. Szerinte a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint mondta, „az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon”.

L. Simon László a törvényalkotási bizottság által benyújtott, a parlamentben elfogadott módosító indítványról kifejtette: ennek lényege, hogy a veszteséges médiaszolgáltatók átmenetileg leírhatják a reklámadóból a veszteségeik egy részét. Ám „ezt az irányt tartósan nem akarjuk fenntartani”, mert a veszteséges médiavállalatokat sem lehet kivonni az adózók köréből – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy ellenzéki szereplők ezt a módosítást lex TV2-ként, a csatorna érdekében hozott változtatásként emlegetik, a fideszes képviselő azt válaszolta: „a TV2-t sok mindennek nevezném, de kormányközeli médiumnak semmiképpen sem”.

A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene.

A reklámadóról szóló részletes írásunkat itt olvashatják.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.