Miért pont engem szúrt ki az adóhatóság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy NAV-ellenőrzés kezdetén mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdés: miért pont én kerültem a NAV célkeresztjébe? Nincs jó hírünk, ugyanis erre a kérdésre biztos válasz nincsen. Vannak azonban olyan jelek, amelyek alapján nagyobb valószínűséggel megbecsülhető, hogy előbb vagy utóbb a NAV ellenőrzés alá fogja vonni a cégünket.

A NAV ellenőrzési terve

Minden évben megjelenik a NAV ellenőrzési terve, amely azt tartalmazza, hogy az adott adóévben kiket kíván az adóhatóság górcső alá venni. A nemrég megjelent, 2022-es ellenőrzési terv alapján többek között ellenőrzésre számíthatnak:

  • a számítástechnikai termékek kereskedelmével foglalkozók és a webhelyeken, portálokon értékesítők,
  • az építőipari-, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
  • az élelmiszeriparral, mezőgazdasággal összefüggő árukat, terményeket forgalmazó, beszerző adózók (cukor, étolaj, sajt, kávé, csokoládé, liszt, ásványvíz, üdítőital, mák, dióbél, rizs, szója, műtrágya), az élelmiszeripari termékek előállítását végzők, valamint a zöldség-gyümölcs nagykereskedelemben érintett vállalkozások,
  • a futár tevékenységet végzők,
  • a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók,
  • a távol-keleti termékeket árusítók,
  • az ingatlanközvetítői tevékenységet végzők,
  • a (használt) gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi, valamint gépjárműjavítás tevékenységet végzők, és
  • továbbra is célkeresztben vannak a „sok embert foglalkoztató” vagyonvédelmi tevékenységet végzők, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel és a takarítással foglalkozók is.

Ez azért fontos, mert ezen terv mentén kalibrálják a NAV kockázatelemzési és kiválasztási szoftvereit.

Ha tehát szerepelünk ezen a listán, akkor jó eséllyel számíthatunk arra, hogy cégünket ellenőrzés alá fogják vonni.

Adótraffipax és az adóvizsgálat

Érdemes nyomon követni az adóhatóság honlapján közzétett, „adótraffipax” kódjelű jelentéseket is.

Ezekben az adóhatóság előre közzéteszi, hogy hol lehet helyszíni ellenőrzésekre számítani a közeljövőben. Ezekből például láthatjuk, hogy a NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága a vendéglátókat és a taxisokat biztosan ellenőrizni fogja 2022. májusban és júniusban. A NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága pedig a virágkereskedőket vizsgálja 2022 tavaszán, akár online vásárlásokkal is.

Áfa-visszaigénylők

Örök igazság, hogy áfát sosem kérünk vissza az adóhatóságtól, ha az ellenőrzést el akarjuk kerülni. Ha mégis, akkor szinte biztos, hogy a NAV pellengérre állít és töviről-hegyire leellenőrzi a cégünket. Ez egyre inkább igaz akkor is, ha nem kiutalást, hanem „csak” átvezetést kérünk.

Sőt, rögös út előtt állnak azok a külföldi adózók is, akik a Magyarországon megfizetett áfát szeretnék visszakérni a magyar költségvetésből. Az ilyen eljárásokban manapság csak igen hosszú küzdelem árán lehet visszakapni az áfát, ha egyáltalán vissza lehet.

A „gyanús” jelek

Ellenőrzést vonhat maga után végül az is, ha gyanús személycsere történt a cégünkben (pl. a magyar tulajdonos egy kétes üzleti tranzakciót követően eladja a cégét egy harmadik országbeli, nehezen fellelhető állampolgárnak), ha a székhelyünket áthelyezzük (és így az ellenőrzésre korábban illetékes adóigazgatóságot „lecseréljük”).

Ugyanígy ellenőrzést hozhat, ha a székhelyünk székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, ha újonnan alakult céggel hirtelen többmilliós üzleti kapcsolatba kerültünk, illetve, ha a cégünk az alvó státuszából feléledve másodvirágzását éli és így komoly bevételeket realizál.

Érdemes tehát az ilyen változásokat az adóellenőrzés kockázatának oldaláról is végiggondolni!

Ellenőrzésért kiáltó, illetve arra hajlamos adónemek

Az ellenőrzések zöme (kb. 80-85%-a) még mindig az áfához kapcsolódik. Ennek értelemszerűen az az oka, hogy az áfa normál kulcsa kirívóan magas (27%). Ha az áfa mértéke jóval kisebb lenne, az áfa-ellenőrzések sem volnának ilyen hangsúlyosak.

Megfigyelhető azonban az is, hogy az áfa mellett az utóbbi években megszaporodtak a népegészségügyi termékadót, a környezetvédelmi termékdíjat és a jövedéki adót érintő ellenőrzések. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a NAV 2022-es évkönyve kiemelt ellenőrzési területként említi ezt a három adónemet. Érdemes emiatt felülvizsgálni a tevékenységünket, mert pl. az irodai papír vagy az elektromos berendezések utáni környezetvédelmi termékdíjról könnyen meg lehet feledkezni.

Nagy adózók és a NAV „szeretete”

Nemzetgazdasági súlyuknál fogva továbbra is folyamatos ellenőrzésekre számíthatnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók. Ilyen esetben jellemzően személyre szabott adóellenőr ellenőrzi a cégünket, ezért érdemes vele jó kapcsolatot kialakítani, mert számos szakmai kérdésben, a jó gyakorlat kialakításában akár a segítségünkre is lehet.

A Big Data szerepéről az adóellenőrzésekben, és arról, hogy miért egyre nehezebb elbújni az adóellenőrzés elől, a cikk folytatásában olvashat.

adóellenőrzés

A cikk szerzője dr. Barta Péter szenior ügyvéd, adótanácsadó (Jalsovszky Ügyvédi Iroda), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]