Miként érvényesíthető a családi adókedvezmény?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A januártól hatályos előírás szerint több jogosult, vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata. Cikkünkből kiderül, adóelőlegnél miként kell érvényesíteni a családi kedvezményt, mint ahogy az is, külföldiek, illetve külföldön jövedelmet szerzők miként élhetnek a kedvezménnyel.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak (a kedvezményezett és a létszámba beszámító egyaránt) természetes azonosító adatainak (neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye), vagy adóazonosító jelének feltüntetése, megosztás esetén az érintett magánszemélyek egymás adóazonosító jelének feltüntetése is az adóbevallásban (a munkáltatói adómegállapításban).
A 2013. január 1-jétől hatályos előírás szerint több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a döntésüket a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozóan [Szja tv. 29/B. § (1d) bekezdés].
A jogosultságot csak adóhatósági ellenőrzéskor kell igazolni akkor is, ha a kedvezmény várandósság alapján jár. A várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni, tehát az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz vagy munkáltatói elszámoláshoz, azt a jogosultnak kell őriznie (a többi adózási bizonylattal együtt) az adó megállapításához való jog elévüléséig, és csak ellenőrzéskor kell az adóhatóságnak bemutatni azt.
A családi kedvezmény az adóbevallásban olyan jogosultsági hónap alapján is érvényesíthető, amelyben a jogosultnak nem volt az összevont adóalapba számító jövedelme. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető [Szja tv. 29/B. § (3) bekezdés].
A családi kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél
A munkáltató (a bér kifizetője, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) a magánszemély járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget a magánszemély nyilatkozata alapján. A munkáltató a nyilatkozatban foglaltakat az átadást követő adóévi kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemélynek haladéktalanul új nyilatkozatot kell tennie, vagy a korábbi nyilatkozatot vissza kell vonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig a magánszemélynek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie [Szja tv. 48. § (3) bekezdés].
A családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az adóelőleg megállapítása során a – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik. Az élettársak erre csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak (de az adóbevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban a nem közös gyermek után járó kedvezményt is megoszthatják).
Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti, vagy pedig a jogosultak felváltva gondozott gyermekükre tekintettel érvényesítik. Figyelemmel kell lenniük azonban arra is, hogy a kedvezmény mértékét ekkor sem léphetik túl.
A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
- a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);
- minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
- a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.
Külföldiek, illetve külföldön jövedelmet szerzők jogosultsága a családi kedvezményre
A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy
- kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
- eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni [Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés].
Ezen túlmenően, a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat a Szja tv. 1/A. §-ának rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Ilyen jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.
A külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély is csak arra az időszakra érvényesíthet kedvezményt, amelyre azonos vagy hasonló kedvezmény a másik államban nem illeti meg.
Az említett esetekben a kedvezményre való jogosultság hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.
