Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Átírták a főállású kisadózó fogalmát. Pontosan nem tisztázott, hogy aki tavaly még főállásúnak minősült, de idén már nem az, az miként értesítheti e változásról az adóhatóságot.
Még csak egyéves múltra tekint vissza a kisvállalkozások tételes adózásának rendszere, a KATA, melyet korántsem választottak annyian, mint ahogy arra a kormányzat számított. Ennek oka, – melyet egy szakember könnyen beláthat, – hogy az új rendszerbe történő átlépésről szóló döntést az adózó saját helyzete (például: bevételeinek nagysága, nyugdíjasként dolgozik, más vállalkozásban is dolgozik, stb.) befolyásolja. Csupán azért senki nem fog átjelentkezni az új adózási rendszerbe, mert ott csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, illetve 2014-től már azt sem. Ez utóbbi egyébként több problémát fog okozni az adózóknak.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2.§-ának 8. pontjában foglalt, főállású kisadózó fogalmát 2014-re átfogalmazták. E fogalom lényegi jellemzője, hogy nem azt definiálja, ki lehet főállású kisadózó, hanem azt, kik nem tartoznak bele a főállású kisadózók körébe. Ezek a következők, akik megfelelnek az alábbiak valamelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján, külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;
| Számviteli változások 2014 |
|---|
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra! A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A felsorolt jogállással rendelkező személyek tehát 2014-től nem főállású kisadózók, – körük kicsit bővült, – így 2014-től mindannyiuknak 25 000 forint tételes adót kell fizetniük.
Nem tisztázott, hogy aki 2013-ban még ezek közül főállásúnak minősült, most pedig 2014-től nem főállású kisadózó, azt a változás-bejelentőn be kell-e jelenteni. Honnan fogja tudni az adóhatóság, hogy 2014-től már nem havi 50 000 forintot kell befizetnem csak 25 000-et?
Ha az egyéni vállalkozók 14T101E jelű bejelentő és változás-bejelentő lapját nézzük, akkor a változást és annak hatálybalépését jelölve a B02-es lapon a 14. rovat második kódkockájában 2-est kell jelölni, vagyis azt, hogy nem minősülök főállású kisadózónak.
Mikor lehet erre a bejelentésre szükség?
S ezzel eljutottunk egy 2014-es változáshoz. 2013-ban csak a legalább heti 36 órás munkaviszony melletti kisadózó nem volt főállású. Ez egyetlen munkaviszonyt jelentett. 2014-től azonban a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Például, ha valaki több munkahelyen áll munkaviszonyban részmunkaidősként, akkor a több helyen teljesített (szerződésben foglalt) munkaidőt össze kell adni.
Mivel eddig havi 50 000 forintot írt elő a folyószámlán az adóhatóság, a változást be kell jelenteni annak érdekében, hogy az adóhatóság 2014-től már csak 25 000 forint tételes adó befizetését írja elő.
Természetesen a változás-bejelentőt akkor is alkalmazni kell, ha más ok miatt válik a kisadózó főállásúból nem főállásúvá. Például, ha öregségi nyugdíjba megy.
Egy másik 2014. évi változás ugyanebben a témakörben az, hogy nem minősül főállású kisadózónak az a magánszemély, aki más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató (főállású) egyéni vállalkozónak vagy főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is.
Ez lényeges változás ettől az évtől, hiszen a főállású vállalkozók megfizetik a minimális közterheket, – ami nem kevés, – és emellett fizetnek még a másik vállalkozásban tételes adót is. 2013-ban 50 000 forintot kellett fizetni, 2014-től pedig 25 000 forintot.
De ettől még feltételezhetően továbbra sem fogják választani a KATÁT, mert a havi 25 000 forint továbbra is kidobott pénz. Semmire nem jogosít.
A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
Amennyiben a vállalkozó több vállalkozásnak a tagja, és a Tbj. hatálya alá tartozik, akkor viszont meg tudja tenni, hogy csak az egyik vállalkozásban vesz fel rendszeresen jövedelmet vagy fizeti a minimum-járulékot, esetleg munkaviszonyban látja el feladatát. A másik cégben pedig legfeljebb osztalékot vesz fel, ha erre van mód.
