Miként változik a szakképzési hozzájárulás?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkahelyvédelmi akcióterv új kedvezményeket ad, és a saját munkavállalók képzési költségeinek egy része is elszámolható lesz.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV törvény is több ponton módosul 2013. január 1-jétől.
Pontosabb lett a szakképzési hozzájárulás célját meghatározó rendelkezés. Eszerint a szakképzési hozzájárulás célja
- a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések és ezek fejlesztésének támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,
- a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlatok és ezek fejlesztésének támogatása,
- az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása.
Az új előírások a hozzájárulási kötelezettséget kiterjesztik a felsőoktatási intézmény által alapított társaságra, valamint az olyan társaságra is, amelyben felsőoktatási intézménynek részesedése van.
Változás, hogy szakképzési hozzájárulás éves bevallását, befizetését, visszaigénylését a tárgyévet követő év január 12-ig kell teljesíteni, de átmeneti szabály alapján a 2012. évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségre, visszaigénylésre változatlanul a 2013. február 25-ei határidő érvénes.
A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke nem változik, az továbbra is a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával (az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalappal) egyezik meg, mértéke 1,5 százalék.
Ugyanakkor a változások a munkahelyvédelmi akcióterv keretében több új kedvezmény érvényesítésére adnak lehetőséget, többek között ismét lehetővé válik a saját munkavállalók képzésére fordított költségeik egy részének elszámolhatósága is.
Munkahelyvédelmi kedvezmények a szakképzési hozzájárulás alapjából
A szakképzési hozzájárulás alapjából a foglalkoztatás első két évében levonható azoknak a munkavállalóknak a szociális hozzájárulási adó alap megállapításánál figyelembe vett – közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) – munkabére, de legfeljebb munkavállalónként havonta 100 ezer forint, akikre tekintettel szakképzési hozzájárulásra kötelezett foglalkoztató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.
E körbe tartoznak
- a legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállalók,
- a tartósan álláskereső személyek,
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók,
- a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók.
A szabad vállalkozási zónában a kedvezményre a foglalkoztató akkor jogosult, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre is jogosult, és a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.
A vállalkozásként működő, kutatóhelynek minősülő foglalkoztatónál levonható a szakképzési hozzájárulás alapjából a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók szociális hozzájárulási adó alap megállapításánál figyelembe vett – közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) – munkabére, de legfeljebb munkavállalónként havonta 500 ezer forint. A levonás a munkaviszony teljes tartama alatt abban az időszakban érvényesíthető, amely időszakban a foglalkoztató az érintett munkavállalóra tekintettel szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosult. Ez azt jelenti, hogy amikor a foglalkoztatás nem, vagy nem kizárólag a tevékenységnek megfelelő munkakörben történik, erre az időszakra vonatkozóan a kedvezmény nem jár.
Kutatóhelynek az a vállalkozás (ideértve az egyéni vállalkozót is) minősül, amely alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat.
Kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatottnak az a természetes személy tekinthető, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.
Részmunkaidős foglalkoztatott esetén a szakképzési hozzájárulás alapjából levonható maximális 100 ezer, illetve 500 ezer forint összegnek az arányosan csökkentett része vehető figyelembe. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
A saját munkavállalók képzési költségeinek egy része is elszámolható lesz
A törvény újrafogalmazza a kötelezettség teljesítésének szabályait. Eszerint, a szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre
- a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy
- a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján
- folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével.
Az államilag támogatott létszám tekintetében a szakképzési hozzájárulás teljesíthető a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.
A 2012-ben hatályos rendelkezések szerint a saját munkavállalók képzésére fordított költséggel nem csökkenthető a fizetendő szakképzési hozzájárulás. Az elfogadott módosítás alapján 2013. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás ismét teljesíthető lesz a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés – ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban meghatározott költségeivel, legfeljebb azonban a bruttó kötelezettség 16,5 százalékával. Ennek azonban feltétele, hogy a hozzájárulásra kötelezett
- a szakképzési hozzájárulást havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesítse, és
- az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez az előírt határidőig (a tárgyévet követő év január 12. napjáig) teljesítse (a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs).
Visszaigénylés
A szakképzésről szóló törvény szerinti gyakorlati képzésre elszámolható költségeknek a bruttó kötelezettséget meghaladó részét vissza lehet igényelni, viszont az előbbiek és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a tényleges kötelezettség mértékéig terjedhet. Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.
A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
