NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál – közölte a NAV-
Adózás 2013: pont került a végére?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hétfőn késő este szavaztak arról a saláta-törvényről, amely többek között a novemberben elfogadott adó- és tb-jogszabályokat is módosítja. A törvényjavaslat szinte minden adónembe belenyúl egy picit: fény derült a pénztárgépek központi nyilvántartására, finomhangolták a kivát és a katát, átírták a nyugdíjszámítást és a tranzakciós illeték is változik.
A módosító javaslat az „egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viseli, és T/9401. szám alatt olvasható a parlamenti honlapon. A költségvetési bizottság december 14-én és 17-én benyújtott módosító javaslatai még beépültek a javaslatba, így azokról is szavaztak a képviselők.
Kiva: van még egy kis idő
A hatályos szabályozás szerint a szociális hozzájárulási adóból nyújtott kedvezmények nem érvényesíthetők a kisvállalati adó hatálya alatt. A javaslat értelmében a pályakezdők, az anyasági támogatásokból munkába visszatérők és a munkanélkülieket foglalkoztatók adókedvezménye a kiva választása mellett is megmarad, ezért a módosító javaslattal bekerül a törvénybe a kedvezményezett foglalkoztatott és a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény fogalma (2. § 1.9. 20. pont).
A kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető.
Szintén kedvező változás lehet, hogy a javaslat szerint a kisvállalati adó hatálya alá december 20 helyett január 15-ig lehet bejelentkezni, és a társasági formaváltás (átalakulás) nem szünteti meg a kisvállalati adóalanyiságot a javaslat szerint.
A kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhatja a kisvállalati adóalanyiság időszakában. Ennek megfelelően nem lép hatályba a törvény 28. §-ának (6) bekezdése, miszerint az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a kisvállalati adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
A hatályos jogszabály nem teszi lehetővé az áttéréssel a meglévő tárgyi eszközök átvitelét. A módosítással lehetővé válik, hogy az áttéréssel összefüggésben a gyorsított értékcsökkenési leírással ne kelljen elszámolniuk a kiva-alanyoknak, valamint, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt, egyenlő részletben leírják a kisvállalati adóalapból.
Az új adófajtát választó vállalkozásoknak a választást megelőző időszakra vonatkozóan az osztalék utáni adót kiváltó adót a társasági adóbevallásukban kell bevallaniuk. Az evás vállalkozás azonban ilyen bevallást nem készít. Ezért a javaslatban szerepel, hogy az evás vállalkozás a megszűnésével összefüggésben benyújtott eva-bevallásban vallja be ezt az adót. A pontosítás új adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, csak a bevallás formáját határozza meg. Amennyiben az osztalék kifizetésére a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt keletkezett adózott eredmény terhére kerül sor, akkor a kifizetett osztalék összege a pénzforgalmi szemléletű eredményt nem növeli, tekintve, hogy azt a korábbi adóévhez köthető adózott eredmény terhére fizetik ki.
Az adóalapra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt keletkezett adózott eredmény terhére kifizetett osztalékot az adóelőleg megállapítása során sem kell figyelembe venni növel ő tételként .
| ADÓNAP 2013 |
|---|
| Ha kérdései vannak, további részleteket szeretne tudni akár az új adók alkalmazásáról, akár a munkahelyvédelmi terv adókedvezményeiről vagy a pénzforgalmi áfáról, netán a számlázási szabályok változásairól vagy a decemberben elfogadott pontosításokról – jöjjön el 2013. január 9-én Adónapunkra!
A konferencia témái és előadóink:
Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamara tagjainak 4 kreditpontot ér. Időpont és helyszín: 2013. január 9. Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
További pontosításokat is tartalmaz a az elfogadott törvényjavaslat, a kisvállalati adóalapnál meghatározott személyi jellegű kifizetések fogalomhoz hasonlóan a kisvállalati adóelőleg megállapítási szabályoknál is figyelembe kell venni az úgynevezett képzett járulékalapba tartozó jövedelmeket.
Bekerült a törvénybe az is, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnése után hogyan kell kiszámítani a számított nyilvántartási értéket a tárgyi eszközök és az immateriális javak esetében.
Eva és kata
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása rendezi, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó eva alanyisága megszűnik. Ez a módosítás egyben megteremti az eváról a kisadózó vállalkozások tételes adójára az év közbeni áttérés lehetőségét is.
Az elfogadott törvényjavaslat azonban továbbra sem tartalmazza például a kata Tbj-vel való összehangolását, így továbbra sem tudni, hogyan alakul jövőre a többes jogviszonyban álló ügyvezetők járulékfizetési kötelezettsége – azaz egy katázó egyéni vállalkozó a társas vállalkozásában ügyvezetőként a ténylegesen ott elért jövedelme után fizet-e járulékot majd.
Nyugdíj: marad a degresszió
A nyugdíjtörvény (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – Tny.) módosítása követi a személyi jövedelemadó számítási szabály módosítását, valamint a nyugdíjjárulék-fizetési felső korlát eltörlését. Eszerint a nyugdíj összegének kiszámításakor a 2012. december 31-ét követő kereseteteknél nem kell számolni az adóalap kiegészítéssel.
A nyugdíjjárulék fizetési felső korlát eltörlése miatt mégis fennmarad a degresszív számítási szabály – ez az indokolás szerint a kiugróan magas keresetek hatását visszafogja. Ezért a hatályos Tny. 22. §-ának (6)-(9) bekezdései helyébe új, a degresszív számítási szabályt fenntartó szakaszokat építettek be. Az is bekerült a szabályozásba, hogy ha a 2012. december 31-ét követően megállapított nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
- a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,
- b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. A nyugdíjszámítás jövő évi szabályairól itt olvashat részletesen.
A külföldön élő nyugdíjasok nyugdíjának külföldi bankszámlára utalási költsége a nyugdíjast terheli, de a kisösszegű nyugdíjaknál a jövőben kérelmezhető lenne a negyedéves, vagy annál ritkább utalás, ami kevesebb költséggel jár majd a nyugdíjasnak.
A magánnyugdíjpénztári törvény módosítása szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől független, önkéntes tagdíjfizetési elven működő magánnyugdíjpénztári rendszer nem indokolja az aktív központi nyilvántartás további fenntartását. A lezárt adatállomány kezelésére az ONYF válik jogosulttá. Az adatkezelés célja a társadalombiztosítási egyéni számla kialakítása.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás
Jövőre a járulékalapot képező jövedelmük alapján számíthatják ki a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek, az ellátási összeg meghatározására rendelkezésre álló 180 napos referencia időszakban táppénzen voltak.
Kedvezően módosul a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység szabályozása is. Az Alkotmánybíróság Szabó Máté ombudsman indítványát is figyelembe véve nemrégiben mondta ki, hogy alkotmányellenes az a szabály, amely minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.
2013-tól nem szünetel majd a rehabilitációs ellátás, ha a jogosult legfeljebb heti 20 órában kereső tevékenységet végez vagy ugyanennyi időtartamban közfoglalkoztatott.
Adózás rendje: új bírságok, pénztárgépek, adóregisztráció
Több ponton módosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (Art.) is.
A pénztárgépekkel kapcsolatos visszaéléseket jobban szankcionálják, ezért új mulasztási bírság típust alakítanak ki:
- a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után
- a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegésekor a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet pedig 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság.
Az új típusú, online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttérés anyagi megterhelést okozhat a pénztárgépet üzemeltető vállalkozásoknál, ennek enyhítése érdekében a Kormány közvetlen támogatást nyújt az új pénztárgépek beszerzéséhez, ennek részletszabályait NGM rendelet fogja tartalmazni (a várható költségekről lásd korábbi cikkünket)
Az adótanácsadókat, adószakértőket, okleveles adószakértőket a hatályos szabályok értelmében az NGM tartja nyilván. Az elfogadott módosítás a nyilvántartást külön szervezet hatáskörébe utalja, 2013. július 1-től már az új hatóság fogja vezetni a nyilvántartást, ahol az onnan törölt adószakértők adatait még 10 évig kötelező lesz megőrizni. Emellett az Art. önálló alcím alá rendezi a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos összes tudnivalót (Art. 175/A-175/E §-ai)
Pénztárgépek nyilvántartása, ellenőrzése
Az Art-ba új szakaszok kerülnek be (176/B-176/E), amelyek a pénztárgépekkel kapcsolatos új követelményeket, a szervizelést és a szabályoknak megfelelés ellenőrzését rögzítik.
Adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet nyilvántartásba vett szerviz érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze helyezett üzembe.
A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.
Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek – állami adóhatóság által vezetett – nyilvántartásában szerepel. Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adóhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,
- a) akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 0 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében 1 millió forintot meghaladó adótartozása,
- b) aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
- c) aki vagy amely e tevékenységét az állami adóhatóság felé szabályszerűen bejelentette.
Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában.
A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik év végéig – az állami adóhatóság ellenőrzi.
Az adóhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy ellenőrzésekor talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, amennyiben a pénztárgéppel visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét vagy másik pénztárgépével vagy kézi úton előállított nyugtával teljesíti.
Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként azt állapítják meg, hogy a pénztárgép nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgép leadását. A leadott pénztárgépet az engedélyező hatóság megsemmisíti és erről az állami adóhatóságot értesíti.
Adóregisztráció, KOCKERD-kérdőív
Aki idén az adóregisztrációs eljárás során nem küldte vissza a KOCKERD-kérdőívet, annak törölték az adószámát, ráadásul a következő 5 évben nem vállalhatott gazdasági társaságban vezető tisztséget. 2013-tól a már elfogadott és kihirdetett adósaláta-törvény szerint enyhül a szigor, aki nem küldi el a kérdőívet, azt először felszólítja és megbírságolja a NAV, ha ezután sem érkezik válasz, akkor törlik csak az adószámot.
A módosítás pontosítja a már elfogadott rendelkezéseket, amikor kimondja, hogy, akinek a fenti ok miatt jogerősen törölték az adószámát, 2013. február 15-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. A kérelemhez csatolni kell a kitöltött KOCKERD kérdőívet. A kérelem benyújtását követő 15 napon belül a NAV visszavonja az adószám törléséről hozott határozatot és értesíti erről a cégbíróságot, a kockázatelemzési eljárást pedig a kérelem benyújtásától számított egy éven belül folytatja le.
Áfa: gépi nyugták elektronikus ellenőrzése
Az áfa törvénybe bekerül, hogy a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól – kivéve a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adatairól, így különösen nevéről, címéről, adószámáról – az adóalany rendszeresen adatszolgáltatást teljesít a NAV-nak (ennek részleteit külön jogszabály fogja rendezni).
Külön jogszabály rendezi majd azt is, hogy a pénztárgép működését hogyan ellenőrzi és felügyeli a NAV elektronikusan, közvetlen adatlekéréssel. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit azonban nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival.
A törvénymódosítás azonban annak a lehetőségét is megteremti, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatósági véleménye alapján a közvetlen adatlekérdezés alól az állami adóhatóság felmentést adhasson.
Szja, tao
Több helyen pontosították a nemrégiben elfogadott és kihirdetett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt is.
Többek között az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll.
A társasági adóban a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során figyelembe veendő, a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségek között a megállapított, de ki nem fizetett osztalék összegére nem kel l figyelemmel lenni a módosítás szerint.
Tranzakciós illeték: pontosítások, mentességek
A módosítás a jutalék- és díjbevételek fogalmának módosításával pontosítja, hogy azokat jutalék- és díjbevételeket, amelyeket az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott művelettel, korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelettel, valamint például a befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelettel kapcsolatban számolnak el, nem terheli illetékfizetési kötelezettség.
A visszatérített jutalék- és díjbevételeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség.
A fizetési műveletek fogalmát is pontosítják. Fizetési műveletnek minősül a kölcsöntörlesztés, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló művelet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, illetve a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.
A pénzforgalmi szolgáltató fogalmának pontosításával egyértelművé válik, hogy az illeték hatálya kiterjed a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére is.
A takarékszövetkezetek mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól ha az önkéntes intézményvédelmi alap ügynökeként (közvetítőjeként) járnak el a befektetési szolgáltatások biztosítása során.
Szintén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet. Ugyanígy nem lesznek illetékkötelesek szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a szervezett villamos energia piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolásához kapcsolódó fizetési műveletek.
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknél az illetékfizetési kötelezettség nem a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátóját, hanem a fizetési eszköz fedezetét biztosító hitelkeretet rendelkezésre tartót terheli majd.
