Mikor adózik itthon a külföldön dolgozó magyar?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatónak január 31-ig kell kibocsátania a személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez szükséges, elmúlt évről szóló összesítő adatokat tartalmazó igazolásokat, mind a Magyarországon, mind pedig a külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében – közölte a Deloitte. A tanácsadó cég elmagyarázza, hogy a külföldön dolgozó magyar mikor adózik itthon, és mikor másutt.
A könyvvizsgáló és tanácsadó cég hangsúlyozza, hogy a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos tényezőt kell figyelembe venniük a munkáltatóknak, amennyiben külföldön foglalkoztatnak munkavállalót. Habár a magyar állampolgárok a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetőséggel bírónak minősülnek. Utóbbi esetben el kell kerülni azt, hogy mindkét ország – az összes jövedelme után – megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetőségi szabályait kell alapul venni – idézi a közlemény Gyuricsku Esztert, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatóját.
A Deloitte a közleményben kifejti: ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme után, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően vizsgálandó adóévre, pénzügyi évre vagy bármely 12 hónapos időszakra vetítve számítandó.
Egy másik feltétel, hogy ne olyan cég térítse a munkavállaló juttatását, amelyik a munkavégzés országában illetőséggel rendelkezik. Gyuricsku Eszter a közleményben úgy fogalmaz: ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme vonatkozásában egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell.
A munkáltatónak természetesen gondoskodnia kell arról, hogy a járulékkötelezettségeket a jogszabályoknak megfelelően állapítsa meg, szem előtt tartva, hogy az európai uniós szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények – egyes speciális eseteket kivéve – a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést.
Ha a munkáltató év közben nem tudja a személyi jövedelemadó- és járulékszabályoknak megfelelően kezelni a nyilvántartást és intézkedik az összes juttatás tekintetében az adó- és járuléklevonásról, akkor lehetőség szerint a munkáltatói igazolások kiadását megelőzően kell feldolgozni az adóztatást és járulékkötelezettséget befolyásoló információkat, és a szabályoknak megfelelően kiadni az igazolásokat. Ezzel párhuzamosan a korábban beadott havi munkáltatói bevallások (08-as bevallás) adatait is korrigálni kell – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
A magyar cégek által kibocsátott dokumentumok adóhatósági vizsgálatánál az adategyezőséget – például a magánszemély részére kibocsájtott havi bérjegyzék, éves bérkarton és igazolások adatai, valamint a munkáltató által beadott havi bevallás között – vizsgálja a hatóság. A kiküldetést alátámasztó bizonylatokat is, például a kiküldetési megállapodást, gyakran ellenőrzi a hatóság.
A 2012-es év adózásának tervezésekor már most érdemes szem előtt tartani azt, hogy ha biztosan tudható, hogy egy munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme külföldi adóztatás alá tartozik (és a vonatkozó dokumentumok is rendelkezésre állnak), akkor akár év közben is le lehet állítani az adólevonást, és a járulékkötelezettségeket is igazítani lehet ehhez a helyzethez, elkerülendő az év közbeni adó- és járulék túlfizetést – hangsúlyozza a közlemény szerint Gyuricsku Eszter. Ha azonban bármilyen bizonytalanság van a külföldi adózást és járulékkötelezettséget illetően, érdemes továbbra is fenntartani az adólevonást, vagyis adót és járulékot vonni és fizetni, úgy, mintha az illető nem végezne munkát külföldön, hiszen az adózó számára a bizonytalanság nagy kockázatot jelenthet: a le nem vont adó (járulék) vonatkozásában az adóhatóság késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mulasztási bírságot írhat elő.
Forrás: MTI
