Milyen adók lesznek 2009-től?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még csak a héten került utcára a 2008-tól életbe lépő adóváltozásokat tartalmazó Magyar Közlöny, a Pénzügyminisztérium (PM) szakértői már a 2009-től bevezetendő módosításokon dolgoznak.

Konkrétumokat még nem lehet tudni, a koalíciós partnereknek a korábbi ütemterv szerint január végéig kell megállapodniuk, a javaslatokat a jövő év első felében szeretnék az Országgyűlés elé terjeszteni – írja az MTI-Eco

Veres János úgy vélekedett, hogy a kialakult adóstruktúra az adónemeket illetően az EU gyakorlatának megfelelő, ezért nem valószínű, hogy újabb adókat kellene bevezetni vagy a meglévők közül érdemben el lehetne hagyni bármelyiket.

Egyelőre úgy tűnik, 2009-ben nem változik az adótömeg, hanem az arányokat változtatják meg. Ennek egyik eleme az élőmunka terheinek csökkentése lehetne, amit a gazdasági szereplők már régóta szorgalmaznak. Ha egy mód van rá, szeretnék az élőmunkát terhelő elvonásokat valamilyen módon szűkíteni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében.

Ugyanakkor ezzel kapcsolatban két korlátra hívta fel a figyelmet. A nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében, illetve a nyugdíjalapnak a költségvetési forrásokból történő minden évi kiegészítése nemigen teszi lehetővé, hogy a nyugdíjalapba az élőmunka után történő befizetéseket csökkenteni lehessen. Emellett az egészségügyi szolgáltatásokért történő befizetések érdemi módosítása is elég problémásnak látszik akkor, amikor egy új típusú egészségügyi rendszer, egészségügyi finanszírozási modell kialakítása zajlik – mondta.

A jövőbeni adóstruktúráról általánosságok szólva a pénzügyminiszter megemlítette, hogy a fogyasztás utáni adók arányváltozása örökösen napirenden van, az ökoadó rendkívül fontos területe az adóztatásnak, láthatóan az EU-ban is az egyik fő irány, a vagyoni típusú közterhek Magyarországon meglehetősen alacsonyak az európai országokkal összehasonlítva. A kisadókhoz a miniszter szerint célszerű és szükséges is hozzányúlni.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.