Minden a kiküldetési rendelvényről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mit jelent pontosan a kiküldetési rendelvény fogalma és mik az előnyei? Mit kell feltüntetni, hogyan ellenőrzi a rendelvényt az adóhatóság és hogyan élnek vissza vele? Szakértőnk válaszol.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 83. pontja határozza meg az adózás szempontjából a kiküldetési rendelvény fogalmát. Eszerint a kifizető által két példányban kiállított bizonylatról van szó, amely tartalmazza
- a magánszemély nevét,
- adóazonosító jelét,
- a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését,
- forgalmi rendszámát,
- a hivatali, üzleti utazás(ok) célját,
- időtartamát,
- útvonalát,
- a futásteljesítményt,
- az utazás költségtérítését,
- valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).
A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylat-megőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.
| 2013. december 5: Adónap |
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!
Időpont: 2013. december 5.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Program:
- 09.00-10.00 Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
- 10.15-11.45 Személyi jövedelemadó változásai
- 13.00-14.00 Járulékok változásai
- 14.00-15.30 Általános forgalmi adó változásai
- 15.45-16.45 Társasági adó változásai
Előadók:
- Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
- Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
- Dr. Kovács Ferenc adószakértő
- Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
- Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
További információk és jelentkezés itt
|
A kiküldetési rendelvényt mind tartalmilag, mind formailag ellenőrzi az adóhatóság. Mivel a kiküldetési rendelvényt használó vállalkozás saját maga is előállíthatja ezt a nyomtatványt, ezért formai szempontból azt ellenőrzik, hogy az előzőekben felsorolt tételek (rovatok) mindegyike szerepel-e a kiküldetési rendelvényen. A tartalmi ellenőrzés ennél sokrétűbb.
Néhány ellenőrzési szempontot felsorolhatunk a rovatok sorrendjében:
– Minden előírt rovatot kitöltöttek-e?
Az üzleti utazás célját és időtartamát előszeretettel elhanyagolják az érintettek.
– A futásteljesítmény meghatározása korrekt volt-e?
Vitára adhat okot az ellenőrök és az érintettek között, ha a kiküldetési rendelvényen feltüntetett kilométerek száma jelentősen eltér az adóhatóság rendelkezésére álló adatoktól. Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a közforgalmú úton megtett legrövidebb útszakaszra fizethető költségtérítés. (Természetesen csak jelentősebb eltérésekkel foglalkoznak. Például, ha Budapest és Kecskemét között, vagyis a két város közötti távolság 85 km, és ez az adat a két település távolsága, ami az autóval megtehető legrövidebb út hosszát jelenti, akkor 10 km alatti eltérés elfogadható a pontos indulási és érkezési címtől függően.)
– A költségtérítés elszámolása szabályszerű-e a gépjármű típusának megfelelően?
A fogyasztási norma és az üzemanyagár szúrópróbaszerű ellenőrzése mindig megtörténik.
Miért foglalkozik az adóellenőrzés a kiküldetési rendelvényekkel?
Az egyszerű válasz az, hogy azért, mert egy adómentes kifizetésről van szó. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének II. fejezetében találjuk meg az ún. igazolás nélkül elszámolható költségeket. Kiküldetés esetén ilyen kiadásnak tekinthető a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerinti üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 7.§ (1) bekezdésének r) pontja alapján nem minősül bevételnek a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén az utazásra kapott összeg, de csak akkor, ha nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható költséget.
Előnye még a kiküldetési rendelvény alkalmazásának, hogy
- a társaság tagjai is alkalmazhatják, és
- nem kell cégautó-adót fizetnie a magánszemélynek, ha csak adómentes költségtérítésben részesül.
Az adóhatóság álláspontja szerint sokan visszaélnek a kiküldetési rendelvény használatával, mert adómentes jövedelem-kiegészítésként fogják fel.
Arról is sokan elfeledkeznek, hogy a gazdasági élet komplexitásából adódóan külső támpontokat is találhat az ellenőr az elszámolt futásteljesítmény megítéléséhez. Ilyen lehet például, amikor az adóellenőr bekéri a műszaki vizsgáztatáskor rögzített kilométeróra állást, és összehasonlítja a kiküldetési rendelvény szerint azóta megtett kilométerekkel, valamint a jelenlegi óraállással.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény egyik alapelve szerint az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját.
Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
