Minimálbér-emelés: tripla öngólt lő a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az erőszakolt 2012-es minimálbér-emelés épp azokon a területeken okoz kárt egy felmérés szerint, ami a kormány kedvence: a mikrocégeknél, az exportra termelőknél és az adóbevételeknél.

A minimálbér 93 ezer forintra emelésével gyakorlatilag valamennyi stratégiai céljának keresztbe tett a kormány 2012-ben: azt legnehezebben a hazai tulajdonú mikrovállalkozások tudják majd teljesíteni, az leginkább az exportra termelő nagyvállalatok munkaerő-keresletét fogja majd vissza, ráadásul csökkenti a tartós munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit. A kevesebb foglalkoztatott kevesebb adóbevételt jelent, miközben nő a munkanélküliek különféle ellátásaira fordítandó támogatás összege − vonható le a következtetés az MKIK GVI által tavaly októberben készített konjunktúrafelmérés eredményéből.

A Napi Gazdaság birtokába került felmérés során a bérkompenzációs intézkedések bejelentése előtt kérték ki a cégek véleményét. Mivel azonban várhatóan nem minden cég veszi majd igénybe a kompenzációt, a felmérés eredményei továbbra is komoly költségvetési és makrogazdasági hatású problémákat jeleznek.

A válaszadók 70 százalékban első helyen a megfelelően képzett munkaerő hiányát jelölték meg a gazdaságban a munkaerőpiac bővülésében. Második helyen a válaszadók 30 százaléka a magas járulékterheket, míg harmadik helyen 24 százalékuk a magas minimálbért említette a munkahelyteremtés gátjaként. Saját vállalatánál a válaszadók 64 százaléka okolta főként a járulékterheket, második helyre került a képzett munkaerő hiánya és harmadik ok a magas minimálbér lett.

Folytatás a Napi Gazdaságban, az alábbi linken.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.