Mit nyernek a cégek az adócsomaggal?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több olyan kisebb jelentőségű módosítást tervez a kormány az adótörvények átalakításával kapcsolatban, amivel érezhetően megkönnyítheti a vállalkozások helyzetét. Ezek egy része kifejezetten a válságra hangolt intézkedés, másik részük ettől függetlenül jelent évek óta várt változást.
Az évek óta várt intézkedések körébe tartozik például a társasági adóalap korrekciós tételeinek tervezett megnyirbálása. A megszűnő adóalapot csökkentő tételek egy része valóban az érdektelenség határát súrolta, vagyis alig vették igénybe azokat. Ebbe a körbe tartozik a szén-dioxid eladásából származó nyereség alapján elérhető korrekció, amelyet két-három társaság vett csak igénybe évente. Szintén ebbe a körbe tartozik a szabadalom, mintaoltalom költsége alapján keletkező, kis- és középvállalkozások számára hozzáférhető kedvezmény – a gyakorlat azt mutatja, hogy a kisvállalkozásokat egyáltalán nem sarkallja szabadalmi vagy mintaoltalmi ügyletekre az adóalap-korrekciós tétel. Megszűnik a képzőművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény is, emellett nem feltétlenül éri majd meg kis- és középvállalkozásokba befektetni, a befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága is megszűnik ugyanis.
Mindezek mellett lesz azonban egy olyan megszűnő tétel, amelyik minden működő vállalkozást érinthet majd, ez pedig az iparűzési adó levonhatósága: a tavalyi bevallási adatok alapján 260 milliárd forintot tett ki ez a tétel, összesen több mint hetvenezer vállalkozás érvényesítette. Ez azt jelenti, hogy jövőre átlagosan 3,7 millió forinttal növekedhet minden érintett vállalkozás adóalapja, ami több mint 700 ezer forint plusz adófizetési kötelezettséget is jelenthet cégenként.
A megszűnő korrekciós tételeknél átmeneti szabályokat is bevezetne a jogszabály, vagyis nem cél, hogy a betervezett ügyletek után rosszul járjanak a vállalkozások. Azok után a kkv-kban szerzett tulajdonrészek után még igénybe lehet venni az árfolyamnyereségre vonatkozó korrekciót, ahol a tulajdonrész megszerzésére még az idén sor kerül. Emellett a képzőművészeti alkotások esetében is húsz százalékonként érvényesíteni lehet a korrekciót, ha a művet még az idén beszerzi a cég.
A népszerűbb korrekciós tételek változatlanul megmaradnak, néhány megkötéssel. Például a kutatás-fejlesztés keretében kizárólag a saját kutatás lesz majd figyelembe vehető, a máshonnan „”beszerzett”” k+f már nem tartozik ebbe a kategóriába. Kérdés, mennyiben alakítja majd át ez a kutatásokat. Egyrészt a vállalkozások túlnyomó többsége egyáltalán nem végez ilyen tevékenységet, másrészt amelyek eddig külső szervezettől vettek igénybe ilyet, elképzelhető, hogy a jövőben már nem ragaszkodnak majd ehhez.
A korábbi ötletekhez képest, amelyek megszüntették volna a munkahelyteremtéshez kapcsolódó, összességében teljes érdektelenségbe fulladó kedvezményeket, az aktuális jogszabálytervezet ezeket megtartaná. Ennek sokkal inkább jelzésértéke lehet – egyszerűen nem akarnak ilyen típusú kedvezményt megszüntetni -, hiszen az elmúlt évek alatt ezek a tételek semmit sem javítottak érdemben a foglalkoztatási adatokon.
A válságra hangolt változások közé tartozik egyrészt a fejlesztési tartalék felhasználási idejének kitolása: már a folyamatban lévő, vagyis a ketyegő felhasználási időszakok is meghosszabbodnak négyről hat évre. Az igénybevételi idő kitolása azokra az esetekre is érvényes lesz, ahol 2008. december 31-éig még nem használták fel, vagyis a beruházás el nem kezdése sem von még maga után jogkövetkezményeket.
Szintén a gazdasági helyzet megváltozása indokolja a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének módosítását. Ennek értelmében 500 millió forint feletti beruházások esetében is lehetőség nyílik a kedvezmény igénybevételére. Az új kategória szerint 500 millió forint feletti beruházás esetén a kisvállalkozásoknak legalább húsz, a középvállalkozásoknak legalább ötven fős létszámbővítést kell elérni. A bérköltséget emellett kisvállalkozások esetében a minimálbér ötvenszeresével, középvállalkozások esetében pedig százszorosával kell növelni az egész évre. Vagyis nem elegendő a létszámbővítés után csak a minimálbért fizetni a munkavállalóknak. A létszámnövekményt az adókedvezmény igénybe vételét követő negyedik adóévben kell teljesíteni.
Forrás: Napi Online