Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2009. évi XLI. törvény módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő rendelkezéseit. A betétesek bizalmának erősítése érdekében jelentősen csökkenti a kártalanítás kifizetésére vonatkozó határidőt és a gyors kifizetés érdekében egyszerűsíti a kártalanítás folyamatát.
A törvénymódosítás a kártalanítás összeghatárát 13 millió forint helyett 50.000 euróban határozza meg azzal, hogy a kártalanítást forintban kell teljesíteni. Az átváltásnál a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB által közzétett devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
A kártalanítás folyamatának gyorsítása érdekében a törvény pontosítja a kamatszámítás módját. Eszerint a Betétbiztosítási Alap a szerződés szerinti kamatlábat téríti meg a kártalanítás kezdő időpontjáig.
Három hónap helyett a kártalanítást a vonatkozó uniós irányelv rendelkezésével összhangban 20 munkanapon belül kell teljesíteni, amely kivételes esetben a Felügyelet engedélyével 10 munkanappal meghosszabbítható.
A törvény pontosítja, illetve kiegészíti a kártalanítással kapcsolatos információk közzétételére
vonatkozó szabályozást is. Az Alap honlapján és a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján
is közzé kell tenni a kifizetés feltételeit. A hitelintézetnek ezentúl arról is tájékoztatnia kell a betétest, ha az Alap által nyújtott betétbiztosítás nem terjed ki az általa elhelyezett betétre.
Elkészült a Vállalkozói Információs Portállal (VALI) integráltan működő Forrástérkép elnevezésű alkalmazás, amely a finanszírozási lehetőségek bemutatásával segíti a vállalkozásokat, azon belül főként a mikro- és kisvállalkozásokat – közölte az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.
Az Európai Unió Bizottsága további hat évre, 2029. április 3-ig engedélyezte a jövedéki adómentesség fenntartását Magyarország számára a vasúti és belvízi közlekedésben használt üzemanyagokra vonatkozóan – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).
A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
