Módosultak a számviteli szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ponton módosult január 1-jével a számviteli törvény; a változtatások célja a jogharmonizáció mellett az egyszerűsítés, illetve a gyakorlat során felmerült kérdések rendezése volt.

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozóknak az idei évtől elektronikusan kell közzétenniük éves beszámolójukat annak érdekében, hogy a beszámolók a lehető legrövidebb időn belül megismerhetővé váljanak. A vállalkozók az elektronikus közzététellel egyben cégbírósági letétbe helyezési kötelezettségüknek is eleget tesznek. Az új szabályokat a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolókra kell alkalmazni, vagyis, amikor a mérleg fordulónapja 2008. december 31-e vagy későbbi időpont.

Csökkenő adminisztrációs terhek
A társaságok adminisztrációs terheit csökkenti, hogy az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről, 2008-tól már nem kell külön beszámolót készíteni abban az esetben, ha vállalkozási tevékenységét a cég még nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év mérleg fordulónapjáig sor került. E feltételek teljesülése esetén adóbevallásokat sem kell készíteni az előtársasági időszakra. További egyszerűsítés, hogy a vevőnként/adósonként kisösszegű követelések utáni értékvesztést csoportonként, egy összegben lehet kimutatni és elszámolni.
A devizakülföldi társaságok, az európai gazdasági egyesülések, az európai részvénytársaságok és az európai szövetkezetek, illetve a számviteli törvény alapján arra jogosult vállalkozások január 1-jétől bármilyen, a létesítő okiratban rögzített devizában elkészíthetik éves beszámolójukat. A devizában történő könyvvezetésre és beszámoló-készítésre való áttérésre azonban csak az üzleti év végén, a mérleg fordulónappal kerülhet sor.

Be kell mutatni a lebonyolított ügyleteket
A kiegészítő mellékletben ezután be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezek lényegesek, és nem a szokásos piaci feltételek között valósulnak meg. Ez – csakúgy, mint a vállalatirányítási nyilatkozat üzleti jelentésben való közzétételének megkövetelése azon társaságok esetében, amelyek átruházható papírjaival szabályozott piacon (jellemzően tőzsdén) kereskednek – az uniós előírásoknak való megfelelést szolgálja.

Forrás: magyarorszag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]