MSZOSZ: a járulékcsökkenés csak illúzió

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium javaslatánál nagyobb léptékű adóváltozásokat és legalább a GDP-vel megegyező reálbér-növekedést szeretnének a szakszervezetek – derült ki hétfőn a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) sajtótájékoztatóján.

Jó irányú lépésnek tartja a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsához tartozó jövedelemsáv szélesítését, de a mértékét kevesli Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Szükségesnek, de nem elégségesnek tartja az adójóváírás jelenlegi szintű megtartását is, viszont az elnökség elutasítja a béren kívüli juttatások 11 százalékos tervezett ehóját.

Illúziókeltésnek nevezte azt, hogy a kormány a munkabérre rakodó terhek csökkentésétől a foglalkoztatás növelését reméli. „Az 5, de akár 10 százalékpontos járulékcsökkentéstől sem jönnek létre új munkahelyek, ehhez új piac, új termék, fejlesztés kell, ezt érdemben szolgáló elképzelést azonban a szakszervezetek nem látnak. Az 5 százalékpontos enyhítés differenciált mértékben csak a vállalkozói kör jövedelmezőségét javítja” – mondta az MTI-nek.

Megvédik a béren kívüli juttatásokat

A szakszervezetek határozottan fel fognak lépni a béren kívüli juttatás adómentességének megőrzése érdekében. Első lépésként – ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) nem érnek el eredményt tárgyalással -, nagygyűlést szerveznek. Ennél határozottabb fellépésre is készek a béralkukba eddig beépült juttatások megőrzése érdekében tette hozzá Sáling József elnökségi tag.

Pataky Péter szerint rosszul számol a PM, 50 milliárd forint bevétellel kalkulál a béren kívüli juttatások 11 százalékos tervezett egészségügyi hozzájárulásából, feltételezi tehát a juttatások jelenlegi szintjének fennmaradását, az MSZOSZ szerint hibásan. Az elnök szerint az intézkedés a gazdaság fehérítése ellen hat: a sarccal lecsökkennek ezek a juttatások, egyik-másik meg is szűnik, és a munkáltatóknak jobban megéri zsebbe, feketén odaadni a pénzt.

Az elmúlt egy-két évben elért egyensúly nagyrészt a munkavállalóknak, illetve a növekvő járulékterheikből származó költségvetési többletbevételeknek köszönhető. A vállalkozások nagy része legfeljebb 10 százalékos társasági adót fizet a kedvezményeknek köszönhetőn, míg a munkavállalók nem tudják „optimalizálni” adó- és járulékfizetési kötelezettségüket, a közteherviselés tehát nem igazságos.

A bértárgyaláshoz döntésképes kormányzat kell

Az elmúlt 15-20 évben a reálkeresetek növekedése elmaradt a GDP bővülési ütemétől és rövid távon sem jó a helyzet: a GDP lassuló, de mégis bővülő üteme ellenére tavaly mintegy 5 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, és az idén sem nőnek érezhetően. Ezért a szakszervezetek jelentős bruttó béremelési igénnyel lépnek fel ősszel, úgy, hogy a reálkeresetek legalább 2,5-3 százalékkal bővüljenek.

Kedvezőnek nevezte Pataky Péter, hogy a minimálbér adómentessége megmarad. A rendszert mindenképpen meg kell őrizni, ha lehet továbbfejleszteni. Arra kell törekedni, hogy a minimálbér nettó tartalma (most 54 ezer forint) belátható időn belül egyezzen meg a KSH által közölt létminimummal, ami 66 ezer forint – mondta.

A gazdaság fehérítését illetően kifejtette: ahhoz, hogy ezt társadalmi programként lehessen elfogadtatni, elengedhetetlen a példamutatás. Feltétlenül meg kell szüntetni a képviselők kivételezett helyzetét, számlaadás nélküli költségtérítésük tarthatatlan, immorális – mondta.

A bértárgyalásokon a szakszervezetek egységesen tudnak fellépni, míg a kormány jelenlegi helyzete bizonytalan. Kevés a parlamenti többség megszerezése, társadalmi támogatottság is szükséges, amit az ágazati és országos egyeztetés során szerezhet meg a kabinet. A szervezet szerint az őszi bértárgyalásokkal kapcsolatban akkor várható az érdemi egyeztetés, ha a kormányoldalon is kiszámítható, a megállapodást betartani és betartatni képes tárgyaló fél ül.

Forrás: Figyelőnet

---