Munkabalesetek új eljárási szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet módosította a munkavédelmi törvényhez fűzött végrehajtási rendeletet. A változások túlnyomó többsége a munkabalesetek kapcsán követendő eljárás szabályait érintette. Jövő januártól módosul a baleseti jegyzőkönyv mintája is.

A munkavédelemi törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása értelmében a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell továbbra is. Könnyítés ugyanakkor, hogy azoknál a szervezeti egységeknél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, mentesül a munkáltató a nyilvántartást vezetése alól.

Eddig is élt az a szabály, miszerint a súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének. Változás március 17-től kezdődően, hogy olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik. Fontos tudni azt is, hogy a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a sérültnek (halála esetén hozzátartozójának); a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal munkabaleset helyszíne szerint illetékes területi szervének; külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve az MBFH munkáltató székhelye szerint illetékes területi szervének; a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek); munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén pedig a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is. Súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A jegyzőkönyvhöz a munkavédelmi felügyelőségnek másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen: a meghallgatási jegyzőkönyveket, a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot, a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot, az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, az üzembe helyezést dokumentáló iratot, időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot, a kockázatértékelést dokumentáló iratot, fényképfelvételeket, videófelvételeket, a belső szabályzatok vonatkozó részeit. A bejelentési kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén – a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

Módosul a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke és a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit szabályozó melléklet is. 2011. január elsejétől pedig változik a munkabaleseti jegyzőkönyv mintája és a kitöltési útmutatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.