Az ombudsman a Parlament elé vinné a pozitív adóslistát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóri András adatvédelmi biztos továbbra is ellenzi a pozitív adóslista, illetve az úgynevezett teljes lista (nem fizetők és rendszeresen törlesztők) létrehozását. Az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen. Ha az új parlament megkezdi működését, a szabályozással kapcsolatos országgyűlési vita folytatását kezdeményezi a biztos.

Az ombudsman a sajtóból úgy értesült, hogy a szándékok szerint példátlanul széles körű, a közüzemi szolgáltatók és a telefontársaságok listáival összevont teljes körű adóslista kialakítására törekszik több magáncég.
A pozitív vagy teljes adóslista létrehozása mellett az üzleti szféra a következő érveket sorakoztatta fel: a cél a lakossági eladósodás, a hitelezési kockázat csökkentése, a társadalom egészének pénzügyi stabilitásának elősegítése. További érvek a kamatlábak várható csökkenése, a jó adósok lehetséges privilegizálása (a rájuk terhelt kockázati felár csökkentése). Ezen érvelés szerint a pozitív hitelinformációs rendszer megteremtése nem a bankok érdeke, hanem – különösen a pénzügyi válság körülményei között – közérdek.

A teljes adóslista megvalósítását lehetővé tevő előkészítő munka azonban jóval a pénzügyi válság kirobbanása előtt megkezdődött, vagyis a törekvés a pénzügyi válsághoz nem köthető.
Jelentős közérdek természetesen a túlzott lakossági eladósodás, a csődöz vezető hitelfelvételek megakadályozása. A lakossági eladósodás korlátozására a pozitív adóslista vagy teljes lista azonban alkalmatlan.

A kamatlábak csökkenésével, a hitelezés költségeinek leszorításával kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2006-ban készített háttéranyagot a pozitív adóslista magyarországi alkalmazási lehetőségeiről, amelyben az áll: a pozitív adósnyilvántartásoknak a hitelköltségeket csökkentő hatását megfelelő számítási módszer hiányában nem lehet kimutatni.

Felmerül azonban a lista létrehozásának hátterében a nagyvállalatok által használt adatbányászati eljárások terjedésére és tökéletesedésére. Nem jó irányú folyamat az, ha a társadalom széles rétegeit érintő adatbázisok kialakításának gyakorlatát kizárólag üzleti szempontok határozzák meg, az ilyen vitáknak a parlament előtt kell lezajlaniuk – hangsúlyozza közleményében Jóri András.

További kockázatot jelent adatbizonsági, nemzetbiztonsági szempontból az, hogy az állampolgárok rendkívül széles köréről érzékeny adatokat tároló adatbázis kezelője egy magáncég.

Az adatvédelmi biztos ezért a parlamenti vita folytatását fogja kezdeményezni az új országgyűlés megalakulása után.

Forrás: Adatvédelmi Biztos

---