NAV-figyelő, 39. hét: átalányadózók a fókuszban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azok számára, akik a régi KATA hatálya alatt adóztak, az átalányadózás választására október 31-éig van lehetőségük a 2022. év hátrelévő részére vonatkozóan.

 1. 13%-ra emelkedett a jegybanki alapkama

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése alapján 2022. szeptember 28-tól a jegybanki alapkamat 125 bázisponttal emelkedett.

Az új jegybanki alapkamat mértéke: 13,00%.

A NAV honlapján elérhető pótlékkalkulátorok már az új alapkamattal is számolnak.

2. Megjelent az Adóvilág új száma – fókuszban az átalányadózó egyéni vállalkozók adózása

Az átalányadózó egyéni vállalkozók adózására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat veszi részletesen számba Mire figyeljen az átalányadózó egyéni vállalkozó az adókötelezettsége teljesítése során? címmel a NAV hivatalos lapjának szeptemberi számának szabadon elérhető cikke. A cikkben is említett legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze.

Az átalányadózás választására az adott évben főszabály szerint az előző évi SZJA-bevallás határidejéig van lehetőség (kivétel ez alól az idei évben a KATA hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozók). Abban az esetben lehet valaki átalányadózó, amennyiben a megelőző adóévben az akkori éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevétele volt, illetve, ha a választás évében várhatóan az aktuális éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevétele lesz. Ezek mellett fontos, hogy korábban átalányadózó vállalkozó (megszüntetés vagy jogosultság-vesztés után) 4 adóév elteltével lehet csak újra az átalányadó alanya – ez a rendelkezés nem alkalmazandó akkor, ha valaki az egyéni vállalkozását szüntette meg és kezd újból vállalkozási tevékenységet átalányadózóként egy másik adóévben.

Azok számára, akik a régi KATA hatálya alatt adóztak, az átalányadózás választására október 31-éig van lehetőségük a 2022. év hátrelévő részére vonatkozóan. Ezen adózók számára az előző évi bevétel vizsgálatát mellőzni kell, és a tárgyévi bevételi határt pedig eltérően kell vizsgálni: annak harmadáig alkalmazható az átalányadózás (azaz 8 millió forint bevételig szeptember 1-je és december 31-e között). Ezek mellett a 4 éves adózási módok közötti váltási korlátozás a régi KATA alanyok esetében nem alkalmazandó.

Az átalányadózásra való jogosultság az alábbi esetekben szűnhet meg:

• a már említett bevételi határok átlépésével,
• számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén, ha a hatóság véglesen mulasztási bírságot állapított meg,
• vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén, ha az adóéven belül újrakezdi azt a vállalkozó

Fentiek valamelyikének bekövetkezése esetén a vállalkozónak a teljes adóévre vonatkozóan át kell térnie a vállalkozói jövedelemadózás alkalmazására.

Az átalányadózókra vonatkozó, legfontosabb adófizetési tudnivalókat és az átalányadó működését az Accace korábbi cikkében már összefoglaltunk, amely itt olvasható, illetve másik cikkükben példákon keresztül mutattuk be az átalányadó működését.

Az Adóvilág cikkében fentieken túl szó esik még a nyilvántartás-vezetési és egyéb kötelezettségekről is. Az átalányadózónak, amennyiben áfalevonási jogot nem érvényesít, elegendő a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezetni, tekintettel arra, hogy költséghányadot alkalmazva állapítja meg a vállalkozó a jövedelmét. Ettől függetlenül valamennyi költség bizonylatát és dokumentumát az általános szabályok szerint köteles a vállalkozó megőrizni.

Továbbá, az átalányadózó vállalkozó is köteles mindazon kötelezettséget (nyilvántartási, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási, számla-, nyugtaadási kötelezettség) teljesíteni, melyre kifizetői minőségére tekintettel, illetve más jogszabály előírása szerint köteles. Fontos, hogy az az egyéni vállalkozó, aki az előző évre vonatkozó éves adóbevalláshoz fűzött nyilatkozatban jelenti be az átalányadózás választását a tárgyévre, a bejelentés megtételéig (adott esetben már az adott évre vonatkozóan is) nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint köteles vezetni.

A nyugdíjasnak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül. Emiatt bejelentési kötelezettség terheli a biztosítási jogviszony létrejöttét illetően. A biztosított átalányadózó egyéni vállalkozóknak tehát a biztosítási jogviszonyukat is be kell jelenteniük, amelyet akkor is teljesíteni kell, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozását nem főállásban folytatja, tehát ha többes jogviszonnyal rendelkezik (pl. heti 36 órát elérő munkaviszony vagy nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett végzi a tevékenységét, vagy társas vállalkozóként is biztosított). A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján kell teljesíteni (ez alól kivétel a régi KATA hatálya alá tartozó vállalkozók, akik ezt szeptember 26-áig tehették meg).

Az átalányadózók járulék- és szocho-fizetési kötelezettségével, azok adó- és járulékalapjával, amely eltérhet főfoglalkozású és nem főfoglalkozású vállalkozó között – korábbi, fent hivatkozott cikkeinkben részletesen foglalkoztunk.

A NAV hivatalos lapjában közzétett cikk kiemeli továbbá, hogy amennyiben a vállalkozó megváltozott munkaképességűnek minősül, úgy saját maga után érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt, amelynek felső határa adómegállapítási időszakonként (havonta) a minimálbér kétszerese után megállapított adó lehet. Fontos, hogy a kedvezményt kizárólag a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában lehet érvényesíteni.

A NAV-figyelőben a fentieken túl arról is olvashat, hogy 2022. október 1-jétől a hibrid és a tisztán elektromos járművek üzemanyag fogyasztásával kapcsolatban új szabállyal egészült ki az Szja tv, és arról is, hol kattog az adótraffipax.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.