Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hagyományos pénztárgépek július 1-je után is üzemeltethetők, a pénztárgép-rendeletben meghatározott feltételek teljesítése mellett – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.
Az adóhatóság közleményében ismertette: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM rendelet június 1-jén hatályba lépett.
Ennek értelmében a pénztárgéppel kiállított nyugta adóigazgatási azonosítására való alkalmasságának feltétele, hogy a kassza megfeleljen a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló gépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos pénztárgép július 1-jétől nem üzemeltethető, illetve a hagyományos pénztárgéppel kiállított nyugta adóigazgatási azonosításra nem alkalmas – hívta fel a figyelmet a NAV.
A hagyományos pénztárgépek üzemeltetésénél továbbra is a pénztárgép-rendelet átmeneti rendelkezéseiben foglaltak az irányadóak, így az ebben meghatározott feltételek teljesítése mellett a hagyományos pénztárgépek július 1-je után is üzemeltethetők – áll az adóhatóság közleményében.
Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
