Nehezen állnak össze a fizetési listák
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ugyan a legtöbb cégnél még folynak a bértárgyalások, az már most látszik, hogy a gyerekkedvezmény miatt lavírozásra kényszerülnek a munkaadók a fizetések megállapításánál. A személyi jövedelemadó-változások legfőbb hozadéka, hogy minden korábbinál differenciáltabban változnak a fizetések, hiszen kompenzálni kell azokat, akik idén nettóban kevesebb pénzt vinnének haza, mint tavaly.
Az idei átlagos bruttó béremelés az Országos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 4–6 százalék helyett átlagosan 3,7 százalék körül várható – derül ki a Hay Group Bérstratégiák 2011 felméréséből, amelyben tavaly decemberben 430 hazai és nemzetközi tulajdonban lévő nagyvállalat vett részt. Mint azt Jakabos Tünde, a cég magyarországi vezetője mondta, ez a szám alacsonyabb annál, amit a vállalatok még nyáron terveztek. De nemcsak ez derül ki a kutatásból, hanem az is, hogy az idei béremelések legfontosabb jellemzője a differenciálás ágazatok, iparágak, munkavállalói csoportok, és ami még ennél is fontosabb, a munkavállalói teljesítmény alapján – tette hozzá.
Abban is új az idei év, hogy a kormány bevezette a családi adókedvezményt, amely már eleve különbséget tesz alkalmazott és alkalmazott között. Csak a gyerekek száma miatt, illetve az utánuk járó kedvezmény következtében jelentős eltérések lehetnek az azonos munkakörben korábban azonos nettó fizetést hazavivők között. Arra a kérdésre, hogy ez okozhat-e bérfesztültséget a cégeknél, Jakabos Tünde azt válszolta, hogy bizonyos vállalatoknál biztosan. Ez attól függ, mennyire érett a vállalati kultúra arra, hogy a bérezéssel kapcsolatos kérdéseket transzparensen kezelje. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a cégvezetések és az emberierőforrás-szakértők idén még körültekintőbbek a béremeléseket illetően, mint bármikor korábban.
Ez alapvetően azt jelenti, hogy lehetőségeikhez mérten igyekeznek kompenzálni a munkavállalóikat a személyijövedelemadó-hatások miatt, ami adott esetben magasabb béremelést jelent. A cafeteriarendszer szabályozásának változása a megkérdezett cégek 65 százalékát arra késztette, hogy átgondolja eddigi politikáját, ám négyötödük továbbra is ki szeretné használni a lehetőségeket.
A kutatásban részt vevő társaságok harmada a bónuszrendszerét is megváltoztatja idén. Azért érdekes, hogy mi történik ezen a területen, mert Magyarországon a munkavállalók fizetésének alapvető része az év végi prémium/bónusz. A Hay Group szerint a változás inkább a struktúrát érinti, a mértékeken nem kívánnak módosítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy idén nem lehet arra számítani, hogy nagymértékben emelkednének a maximálisan kifizethető összegek. A válság miatt egyébként már két éve csökkennek a munkavállalóknak kifizetett bónuszösszegek, s tavaly átlagosan közel 10 százalékkal esett azoknak az aránya 2009-hez képest, akik részesültek valamilyen bónuszkifizetésben.
Érdeklődésünkre Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a bértárgyalások még folyamatban vannak, de közel járnak azok lezárásához. A társaság részéről a bruttó 170 ezer forint alatti bérű dolgozók esetében tartani kívánják magukat az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 6 százalékos ajánlásához, ráadásul az étkezési hozzájárulás növelésével ebben a kategóriában további emelést is elfogadhatónak tartanak. Kifejtette: a juttatások mindig az aktuális prioritásoktól és a lehetőségektől függnek. Az említett bérfejlesztéseket azért tartják felvállalhatónak, mert az elmúlt évet jól zárták, s a válságban a munkavállalók jó partnerei voltak a társaságnak. A vezérigazgató megjegyezte: fontosnak tartják a bérmegállapodás lezárását a februári bérfizetésig, mert megítélése szerint az alacsony jövedelműek nincsenek teljesen tisztában az adóváltozások rájuk vonatkozó negatív összhatásával, így jó volna, ha a vonatkozó emelések még a bérfi zetés előtt megtörténhetnének.
A vállalat részéről ugyanakkor a béremelések során a differenciálást mindenképpen indokoltnak tartják. A 6 százalék rendkívül magas emelés, érinti a cég hosszú távú versenyképességét, így azokban a jövedelmi kategóriákban, ahol az szja-változások enélkül is nettó keresetnövekedést hoznak, ott ez nem feltétlenül megalapozott. A 6 százalékos emelést az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban egyszer vállalható áldozatnak tekintik, amit csakis a válság sikeres leküzdése miatt tudnak elfogadni.
Kérdésünkre, hogy nem okoz-e bérfeszültséget a többgyerekes családok esetében – a bruttó bér szinten maradása esetén – bekövetkező nettó bérnövekedés Sinkó Ottó úgy reagált: biztos, hogy sokak fejében szöget üt az új szabályozás nettó keresetre vetített, gyerekesek számára nagyon kedvező hatása, de ez nem tekinthető bérfeszültségnek, hiszen a cég ugyanazt a fizetést biztosítja. A különbözetet a gyereket vállalók az államtól kapják, éppen a társadalom fenntartása érdekében. Remélhetőleg sokan el fognak gondolkodni újabb gyerek vállalásán, ez egy olyan cél, ami megítélése szerint politikai meggyőződéstől függetlenül támogatható.
A Siemensnél is hasonlóan nyilatkoztak, mint a Videotonnál, azaz az érdekegyeztető tanács ajánlását iránymutatónak tartják, így az átlagos éves béremelés mértéke az irányadónak tekintett 4–6 százalék közé esik. Tóth Gábor, a Siemens Zrt. HR-igazgatója lapunknak megjegyezte: differenciálással ők is élnek, s az alacsonyabb jövedelműek esetében magasabb béremelési keretet határoznak meg az adórendszer változásainak kompenzálása érdekében.
A többgyerekes családok „helyzeti előnyéből” fakadó esetleges bérfeszültségekről úgy vélekedett: ilyen problémáktól nem tartanak. Már csak azért sem, mert a vállalat a bruttó bérek terén a felelősség, szaktudás, teljesítmény és a munkaerő-piaci hatások alapján differenciál. A cafeteria-rendszer „megújul” a magyarországi Siemens-csoportnál, de csak miután lezárul a cégintegrációs folyamat: ennek során a Siemens Zrt.-be beolvad a két gyár, a Siemens Erőműtechnika Kft. és a Siemens Transzformátor Kft. Hogy a megújulás miben is áll, nem árulták el, de annyit megjegyeztek: az adórendszer változása pozitív hatással lesz (a munkaadónak kisebb közteherfizetéssel jár az ilyen juttatás, mint korábban).
A nagy kereskedelmi cégek lapunknak nem kívántak nyilatkozni a bérekről, miután a vállalatok zöme március végén zárja az üzleti évét és jelenleg is tartanak a bértárgyalások. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) tájékoztatása szerint a nagy cégek többsége megadja a dolgozóinak az OÉT ajánlásában megfogalmazott 4–6 százalékos béremelést. (Ami lehet természetbeni juttatás is: arra is van példa, hogy a munkáltató a cafeteriakeretet növeli.) Budai Pálné, a KASZ alelnöke szerint a cégek jó részénél differenciáltan növelik a béreket, így a 4–6 százalékos határon belül a jobban teljesítő dolgozónak nagyobb, míg a kevésbé hatékony dolgozónak kisebb mértékben emelkedik a járandósága. A szakszervezetnél úgy tapasztalják, hogy a dolgozók inkább elfogadják a béremelésnek ezt a módját.
Az Audi győri autó- és motorgyárában jelenleg hatezren dolgoznak. A vállalat a munkavállalói érdekképviselettel kötött kollektív szerződés értelmében időközönként újratárgyalja a béreket, majd ezek eredményeként határozzák meg az emelés mértékét. Az ügyvezetés és a munkavállalói érdekképviselet között jelenleg folynak a tárgyalások – tájékoztatta lapunkat Czechmeister Mónika, az Audi Hungaria kommunikációs vezetője. Az adókedvezmény hatása ettől függetlenül természetesen megjelenik a nettó bérekben – tette hozzá. A munkavállalók jövedelmét a vállalat évek óta cafeteriacsomaggal egészíti ki, ez az elmúlt évben négyszázezer forintot tett ki, melyet a munkavállalók egyéni szükségleteik figyelembevételével használtak fel. Ennek összegét szintén újratárgyalják.
Az épülő kecskeméti Mercedes autógyár eddig felvett alkalmazottainak bérét tavaly májusban emelték négy százalékkal. Kozári Edina, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary szóvivője lapunknak elmondta, hogy az új megállapodást idén májusban köthetik meg, addig a jelenlegi cafeteria-rendszer marad életben. Eddig hétszáz embert vettek fel a magyar Mercedes-gyárba. A 3500 embert foglalkoztató Magyar Suzuki esztergomi autógyárában tavaly körülbelül három százalékkal növelték a bruttó béreket. Ruska Viktória vállalati kommunikációs vezető azt is elmondta, hogy az idei költségvetés még nem végleges, ezért a 2011-es bérekről februárban tárgyalnak.
A válság kezdete óta mind a bérezést, mind pedig a béren kívüli juttatásokat időről időre felülvizsgálják, melynek során figyelembe veszik a vállalat teljesítményét. Utóbbit nem a cafeteria-rendszer keretein belül nyújtják. Ruska Viktória emlékeztetett, hogy a cafeteriát náluk elsodorta a válság: amikor bevezették volna, akkor álltak át más munkarendre Esztergomban. Mint mondta, a termelés, valamint a pénzügyi stabilitás volt e döntés meghozatala során az elsődleges szempontjuk. Ez a juttatási rendszer azóta sincs napirenden: a béren kívüli juttatások léteznek, ezeket nem vonták vissza, ám ez a szisztéma nem a cafeteriarendszeren belül működik.
Az Opel szentgotthárdi gyárában jelenleg hatszázan dolgoznak. Légrádi Edit szóvivő lapunk megkeresésére elmondta, hogy a 2011. évi bérmegállapodás alapján a vállalatnál januári hatállyal az előző évi inflációs rátával változtak a bérek (a végleges adatot pénteken közli a KSH), majd még ez év júliusában teljesítményés piaci alapú bérfejlesztést hajtanak végre. Ezek mértéke együttesen az OÉT-ajánlás felső határát érheti el. Itt sem működik cafeteria-rendszer, egyelőre nem is tervezik a bevezetését.
Forrás: Nol.hu
