Szigorodik a nyugdíjazás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány várhatóan szombaton tárgyal első olvasatban a reformjavaslatokról, ennek részeként a nyugdíjrendszert érintő szigorításokról. A korhatár előtti nyugdíjazást szankcionálnák, de várható az ellátások csökkentése is.

„”Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból”” – mondta Orbán Viktor a The Wall Street Journalnek.

A rugalmas nyugdíjkorhatár régi probléma, jelenleg a nők 57-58, a férfiak átlagosan 60 évesen vonulnak nyugdíjba, szemben a 62 éves korhatárral. Látványos változást a 2013-ban életbe lépő új szabályok hozhatnak, amelyek már komolyan „”büntetik”” a járadék csökkentésével a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat.

A másik terv arról szól, hogy a nyugdíjalapot kvázi kiegyensúlyoznák. Ez a romló demográfiai folyamatok mellett csakis a nyugdíjak drasztikus csökkentését jelenthetné. Az idén a nyugdíjalap 3054 milliárd forintot fordít nyugdíjkiadásokra, ezzel szemben a járulékbevételekből ennél 446,2 milliárd forinttal kevesebb folyik be. Ezt a pénzt korábban a költségvetés pótolta ki, az idén pedig a magánpénztárakból visszaszedett vagyon értékesítéséből finanszírozza a kormány. A magán-nyugdíjpénztári vagyon véges, ezért a nyugdíjalap kiegyensúlyozása vagy a járulékok növelésével, vagy a kiadások csökkentésével érhető el. Mivel évek óta cél a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, ezek jelentős emelése nem járható út, marad a kiadáscsökkentés.

Kézenfekvő ötlet a korhatár előtti nyugdíjasok számának csökkentése – ilyen rokkantnyugdíjakra 279 milliárd forintot fordít a nyugdíjalap 25,6 milliárd rehabilitációs járadék mellett. Az ezzel kapcsolatos programok megkezdődtek az elmúlt években, ám az Orbán-kormány már többször jelezte, hogy a kérdés gyorsabb rendezésére törekszik. Az idén a rokkantnyugdíjakat nem is emelte a kormány, amire eddig soha nem volt példa.

A romló korfa miatt a nyugdíjkiadások faragására nem marad más, mint a járadék helyettesítési rátájának csökkentése. Jelenleg a nyugdíjak átlagosan a korábbi nettó jövedelem 69,9 százalékára rúgnak – volt, amikor ez az arány meghaladta a 80 százalékot. Mivel szerzett jogot – vagyis nyugdíjat – csökkenteni nem lehet alkotmányosan, csakis az induló nyugdíjak értékét lehet visszavágni. Erre sor is kerül a 2013-tól érvényes nyugdíj-megállapítási szabályok szerint, igaz, akkor még azzal számoltak, hogy az új nyugdíjasok a nyugdíjuk egyharmadát a magánpénztáraktól kapják. Ennek fényében kérdés, mekkora visszavágás kell a látványos kiadáscsökkentéshez.

A miniszterelnök most kiállt a rugalmas nyugdíjkorhatár megszüntetése mellett, ugyanakkor a parlament alig egy hónapja fogadta el a nyugdíjkorhatár leszállítását azon nők esetében, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek.

Forrás: Napi Gazdaság

---