Nem a társasági adó mértéke a döntő a befektetéseknél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Deloitte 2007-ben is közzétette immár hagyományos felmérését a társasági adóról. A több mint kétszáz országra kiterjedő felmérésből kiderült, nem a társasági adó mértéke a legfontosabb, amikor a befektetők országot választanak.
Kína és India a magasabb adókulcs ellenére is vonzó, míg hazánk az alacsony ellenére sem az. Az adórekorder Kuvait, ahol most 55 százalék ennek az adónak a mértéke – igaz, tavaly 0 százalékos volt.
Bár a közvélemény szemében sokszor csak az adókulcs mértéke bír kitüntetett jelentőséggel, ám fontos figyelembe venni azt, hogy a társasági adókulcsok alakulása önmagában nem ad átfogó képet egy adott ország adópolitikájáról. Ennek oka az, hogy országonként eltérő az adóalap kiszámításának módszere, ami az összehasonlításokat nagymértékben megnehezíti.
A magyar 16 százalék továbbra is az alacsony társasági adókulcsok körébe tartozik, az EU-n belül csak Bulgária, Ciprus, Írország és Lettország „előzi meg” Magyarországot. Az alacsony társasági adókulcs önmagában nem feltétlenül hat ösztönzőleg a befektetésekre. Fontos azt is megnézni, hogy az adó alapja milyen módon kerül kiszámításra.
Említésre méltó, hogy önmagában a társasági adó mértéke nem határoz meg befektetetési döntéseket. Például Kínába vagy Indiába a magas társasági adókulcs ellenére is rendkívül nagy a működőtőke beáramlás.
A kronologikus összehasonlítás alapján megállapítható, hogy az országok jellemzően szinten tartják, vagy csökkentik társasági adókulcsaikat. A 207 országból mindösszesen hat (Grönland, Kuvait, Luxemburg, Holland Antillák, Fülöp-szigetek, Sri Lanka) olyat találunk, amely 2004 és 2007 között emelte, még ha kis mértékben is, társasági adókulcsát. A legdrasztikusabb változás Kuvaitban történt, ahol a 2004-es 0 százalék 2007-re 0-55 százalékra módosult.
Forrás: Világgazdaság
