Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Eljárási okok miatt született a nem jogerős ítélet, bár a bíró indoklásában más okot is említett: szerinte em jogi, bíróságokra tartozó kérdés, hogy Hóman Bálint nyilas volt-e.
Elutasította a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930-as, 1940-es években közoktatási miniszter és országgyűlési képviselő akadémiai tagságának visszaállítása érdekében benyújtott keresetet.
A törvényszék alapvetően eljárási okokból döntött így: álláspontja szerint a felperes, Hóman Bálint távoli hozzátartozója nem volt jogosult ennek a pernek a megindítására. De szóbeli indoklásában a bíró kitért arra is, hogy megítélése szerint nem jogi, bíróságokra tartozó kérdés, hogy Hóman Bálint nyilas volt-e. Ennek eldöntése a történelemtudományra tartozik.
A felperes jogi képviselője az ítélethirdetést követően jelezte, hogy várhatóan fellebbeznek, így a Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállítása érdekében indított polgári per az ítélőtáblán folytatóik másodfokon.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Az alperes Magyar Tudományos Akadémia ellen benyújtott kereset lényege, hogy a bíróság mondja ki: az Akadémia 1945 nyarán jogi szempontból nem zárta ki Hóman Bálintot, illetve érvénytelenül zárta ki, avagy a kizáró határozat nem is lépett hatályba.
A kereseti kérelemben szerepel az is, hogy a bíróság állapítsa meg: becsületsértő volt az Akadémia elnökének azon nyilatkozata, amely szerint Hóman Bálint nyilas elveket képviselt.
A perben korábban Varga István, a felperesek ügyvédje, korábbi fideszes országgyűlési képviselő többek között azzal érvelt: jogi értelemben nemlétezőnek tekinthető az az akadémiai határozat, amelyben a világháború után néhány hónappal, az ország szovjet megszállása idején – nyilvánvalóan orosz sugallatra – a 250 tagú testület 14 tagja kizárta Hóman Bálintot.
Varga István emlékeztetett arra is, hogy az Akadémia negyedszázaddal ezelőtt, a rendszerváltás idején visszavette korábban kizárt tagjait, három kivétellel. Ezek közé tartozik Hóman Bálint, továbbá József főherceg, a Habsburg család tagja és Orsós Ferenc antropológus, aki 1943-ban részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely megállapította, hogy 1940-ben a megszállt lengyel területeken, Katyn környékén mintegy húszezer lengyel hadifogoly életét követelő tömegmészárlást szovjet csapatok hajtották végre.
Varga István arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hóman Bálint 1946-os, háborús bűntett miatti elítélését a Fővárosi Törvényszék 2015-ben jogerősen semmissé nyilvánította egy másik eljárásban és kimondta Hóman Bálint ártatlanságát.
A felperes jogi képviselője azt kérte a bíróságtól, hogy mellőzze a formális jogértelmezést és rehabilitálja Hóman Bálintot.
Az Akadémia jogi képviselője a perben a kereset elutasítását kérte. Részben vitatta, hogy a felperesek egyáltalán perelhetik ebben az ügyben az Akadémiát, részben pedig azzal érvelt, hogy az 1945-ös eljárások megfeleltek az akkori szabályoknak. Hetven év elteltével pedig már nincs mód arra, hogy felülvizsgálják az akkori kizárásokat.
(MTI)
