Nem viccelnek a feketézőkkel a hatóságok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komolyan veszik a hatóságok a feketegazdaság elleni fellépést – derül ki az APEH és a munkaügyi hatóság első negyedéves statisztikáiból. A hatóságok közel 4 milliárdos hátralékot tártak fel.

Mind az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), mind az APEH kiemelt figyelmet fordított az ellenőrzések során a feketén foglalkoztatott munkavállalókra az első negyedévben: az adóhivatal több mint 18 ezer vizsgálatot végzett, az OMMF pedig mintegy 11 ezret (utóbbi vizsgálati körbe a munkaügyi vizsgálatok tartoznak, a munkavédelmiek nem). Ez az adóhatóság esetében negyedével, az OMMF-nél pedig harmadával nagyobb az egy évvel korábbinál – tudta meg a Napi.

Az adóhatóság összesen 3,9 milliárd forint adó- és járulékkülönbözetet tárt fel, ami 37 százalékkal haladta meg a 2007-est. A javuló felderítési arány annak is köszönhető, hogy a revizorok az ellenőrzéseket célzottan az illegális foglalkoztatás melegágyaként ismert ágazatokra irányította – kiemelt terület volt ugyanis az építőipar és a szolgáltatószektor.

Az OMMF adatain egyelőre inkább a megnövekedett ellenőrzések száma látszik, a kiszabott bírság összege ugyanis tavaly magasabb volt az első negyedévben, mint az idén: tavaly 1,7 milliárd forintot tett ki a bírságok összege, szemben az idei 1,4 milliárddal. Csaknem azonos, 4100 körüli volt a feketefoglalkoztatáson ért munkáltatók száma, a szabálytalanságot elkövetőké pedig 5400-ról 6300-ra nőtt. Dinamikusan emelkedett a vizsgálat során ellenőrzésbe vont munkavállalók száma: tavaly 55 ezer, az idén pedig 86 ezer alkalmazott került a rostába.

Papíron kevesebb a fekete

A feketén foglalkoztatott alkalmazottak száma nem nőtt jelentős arányban: a tavalyi első negyedévi adatok szerint 14 ezer, az idén pedig 19 ezer feketemunkást találtak. Ez – és az alacsonyabb bírságösszeg – arra enged következtetni, hogy a munkaadók igyekeznek valamilyen minimális költségekkel járó jogviszonyt biztosítani.

Ez lehet minimálbéres foglalkoztatás, de sokkal jellemzőbb az alkalmi munkavállalói könyv beiktatása a rendszerbe. A 400 forint napi járulékteher megfizetésével legalitást adó könyv a virágkorát éli, tavaly több mint 900 ezer am-könyv volt érvényben, 500 ezerrel több, mint tavalyelőtt. Ezek jó része a munkaviszony átalakítása révén jött létre.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.