Németország Tobin-adót szeretne


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Németország kiáll a pénzügyi tranzakciós adó minél szélesebb körű bevezetése mellett, akkor is, ha nem sikerül az EU valamennyi tagországával elfogadtatni az új adófajtát – közölte a berlini pénzügyminisztérium. Gazdasági paktumot kötöttek a német pártok.


Az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott elképzelés támogatásáról a konzervatív-liberális kormánykoalíció és a baloldali ellenzék csütörtöki egyeztetésén állapodtak meg. A liberálisok eddig elutasították a tranzakciós adót, a konzervatívok pedig nem támogatták egyöntetűen, végül azonban engedtek az ellenzéknek, amely egyebek mellett ehhez köti az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum ratifikációját. A kormányközi szerződés törvénybe iktatáshoz kétharmados többség szükséges a német törvényhozásban, a Merkel-kormány ezért az ellenzék támogatására szorul.

A megállapodás szerint a kormány támogatja az EB kezdeményezését, ha pedig a várakozásoknak megfelelően nem sikerül mind a 27 tagállammal elfogadtatni a brüsszeli javaslatot, akkor Berlin arra törekedik majd, hogy „minél több tagországgal minél többet” érjen el az ügyben.

Az új adófajta egyik ellenzője Nagy-Britannia. David Cameron brit kormányfő Angela Merkel kancellárral folytatott csütörtöki berlini tárgyalásai után is hangsúlyozta, hogy országa – amely egyébként már évtizedek óta adóztatja a pénzügyi tranzakciókat – nem támogatja az uniós különadó bevezetését. Nagy-Britannia a fiskális paktumhoz sem kíván csatlakozni. Cameron ezt is megerősítette Berlinben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezet stabilitásának helyreállításához „fontos, de nem elégséges” a paktum. Úgy vélte, az övezetben – amelyhez Nagy-Britannia ugyancsak nem kíván csatlakozni – mindenekelőtt a bajba került bankok feltőkésítésére és a válság terjedését gátló eszközök, a tűzfalaknak is nevezett kríziskezelő alapok megerősítésére van szükség.

Az EB tavaly szeptemberben bemutatott javaslata a pénzügyi intézmények közötti tranzakciókra vonatkozik. Az adót akkor kellene megfizetni, ha a tranzakcióban résztvevő felek közül legalább az egyik székhelye az Európai Unióban van. Az adó minimális mértéke részvények és kötvények esetében a tranzakciós érték 0,1 százaléka, származtatott termékek adásvételénél pedig 0,01 százalék. A tagországok magasabb adókulcsot is megállapíthatnának a brüsszeli javaslat szerint. A 2014-ben bevezetendő új adóra azért van szükség, hogy a pénzügyi szektor is kivegye részét a válságkezelés terheiből – érvelt a bizottság.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.