Nemleges és nullás NYENYI adatszolgáltatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április 30-ig, illetőleg augusztus 31-éig továbbra is a nyugdíj-biztosítási részére kell teljesíteni a NYENYI adatszolgáltatást, amely nem csupán a pozitív tartalmú nyilatkozatok leadására vonatkozik, hanem felöleli a nemleges nyilatkozattétel, illetőleg az ún. nullás adatszolgáltatás teljesítésének a kötelezettségét is. A kérdéskörről az Adó-Tb Kalauz 11. számában olvashatnak bővebben.

Ki kötelezett nemleges nyilatkozatra?
Nemleges adatszolgáltatásnak van helye akkor, ha az adatszolgáltatással érintett időszakban a gazdálkodónál senki nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (beleértve azt is, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása sem történt). Ugyanez a helyzet akkor is, ha a társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) tagjának az adatszolgáltatással érintett időszakban nem keletkezett nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége (tehát saját személye vonatkozásában adatszolgáltatási kötelezettsége nincs) és a társas vállalkozásnál senki nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (beleértve azt is, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása sem történt). A nemleges adatszolgáltatás benyújtásának a határideje továbbra is a tárgyévet követő év április 30. napja.

Ki nem kötelezett nemleges nyilatkozatra?
Nincs nemleges nyilatkozattételi kötelezettség a főfoglalkozású és a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében sem saját személyükre, sem pedig foglalkoztatottjaikra (azok hiányára) figyelemmel. A mezőgazdasági őstermelők saját személye esetében sem merülhet fel a nemleges adatszolgáltatás kérdése. (A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási szempontból 2007. január 1-jétől kezdődően biztosítotti kategória. Ha biztosított, úgy adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll, amennyiben nem biztosított, úgy adatot szolgáltatnia sem kell. A mezőgazdasági őstermelő az általa foglalkoztatottak szempontjából, a hagyományos kategóriát alkalmazva magánmunkáltatónak – biztosítottat foglalkoztató természetes személynek – minősül.)

A nullás adattartalmú adatszolgáltatásról
Az ún. nullás adattartalmú adatszolgáltatás alapja az a generális szabály, amely a NYENYI adatszolgáltatást a biztosítottak körébe tartozó személyekre nézve kivétel nélkül kötelezővé teszi. E kötelezettség azokban az esetekben is fennáll, amikor a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem – adott esetben 0 forint – alapján történő járulékfizetés megengedett. A jelenleg hatályos szabályozásban az ilyen esetek részben az egyidejűleg fennálló több jogviszonyhoz, részben pedig a biztosítotti kategória speciális ismérveihez köthetőek.

Nullás adatszolgáltatás többes jogviszonyok esetén
A ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelemre tekintet nélkül is biztosítottak a kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni illetőleg társas vállalkozók. A jogi szabályozás értelmében amennyiben a társas vállalkozó vagy az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. (Előbbiektől eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem képezi a járulékok alapját.)

Amennyiben az egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban álló vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató társas, illetőleg egyéni vállalkozónak e tevékenységében járulékalapot képező jövedelme nem volt, személyére nézve fennáll a nullás adatszolgáltatás kötelezettsége. Nullás adatszolgáltatási kötelezettség állhat fenn továbbá az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó esetén. Annak az egyéni vállalkozónak ugyanis, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettségét a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell teljesítenie.

Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a fenti járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

Nem merülhet fel a nullás adatszolgáltatás az e tevékenységükből származó járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkező kiegészítő tevékenységű egyéni, illetőleg társas vállalkozók esetében, mivel – mint kiegészítő tevékenységűek – nem minősülnek biztosítottnak. (Amennyiben járulékalapot képező jövedelmük keletkezett, úgy az általános szabályok szerint nyilvántartó lap benyújtására kötelezettek.)

Nullás adatszolgáltatás mezőgazdasági őstermelők esetén
A nullás adattartalmú NYENYI adatszolgáltatásra a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó sajátos szabályozás is okot adhat. Az általános előírás értelmében a biztosítási kötelezettség alá eső mezőgazdasági őstermelőnek – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után áll fenn a járulékfizetési kötelezettsége.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után fizet 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló – 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot. (Bár a hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást, de a járulékalapnál figyelembe kell venni.) A mezőgazdasági őstermelő ezen esetben is biztosított, tehát adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. A hivatkozott szabályra figyelemmel, amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek tárgyévet megelőző évben őstermelői tevékenységéből bevétele nem volt, nulla forintösszeg után áll fenn a járulékfizetési kötelezettsége. Ez megalapozza a nullás adatszolgáltatást.

Dr. Kiss Sándort írása részletesen foglalkozik a nemlegesség kérdéskörével a visszamenőleges adatszolgáltatások esetén, továbbá ismerteti a nemleges nyilatkozat és a nullás adatszolgáltatás tartalmát, teljesítésének a formáját is.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.