Nem örülhetnek a cégek az új adópakknak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új adócsomag szerint a cégeknek jövőre is fizetni kell a különadót, a társasági adó viszont nem emelkedik és az alapja sem változik, a járulékcsökkentés pedig elmarad. A cégautóadót mégsem a gépjármű kora, hanem a teljesítménye alapján kellene fizetni. Maradnak a brutális mértékű bírságok, viszont az APEH revizorainak mégsem adnak nagyobb teret az adó becslésére.

A Pénzügyminisztérium tegnap nyújtotta be a Parlamentnek az adócsomag második változatát, amelyet a pénzügyi válság miatt többször átdolgozott költségvetéshez passzítottak. Az adócsökkentés elmarad, vagyis a cégek továbbra is fizethetik a 2 éve bevezetett különadót, és a járulékok is a jelenlegi szinten maradnak.

A társasági adóhoz sem nyúlnak, annak kulcsa jövőre is 16 százalék lehet, és az adó alapja is változatlan lenne, vagyis a korábbi tervekkel ellentétben nem bővül és a helyi iparűzési adó (ipa) levonhatósága is megmarad. Az ipánál mégsem lehet majd levonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét, viszont a külföldi telephelyek bevétele után nem kellene leróni az adót.

A cégautóadó a korábbi terveknek megfelelően a jövő évtől azt terhelné, akinek a tulajdonában van a kocsi, de mégsem a korát, hanem a motortérfogatot kell majd figyelembe venni. Az adót minden olyan negyedévben meg kellene fizetni, amelyben a kocsira egy vállalkozás költséget számolt el, 1600 köbcentiig 7 ezer, afelett 15 ezer forintot. Az összegből levonható lenne a megfizetett gépjárműadó.

Egekbe szökő bírságok

A fekete gazdaság elleni küzdelem jegyében a csomagban maradtak az adóhatósági bírságolás szigorításai. Ha a megállapított adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával, vagy megsemmisítésével, fiktív számlák alkalmazásával függ össze, akkor a revizorok az általános 50 százalékos bírság helyett 75 százalékos szankciót alkalmazhatnak.

Hasonló szankció járhat az evázóknak, az átalányadózó vállalkozóknak, valamint a számlatartásra kötelezett vevőknek, ha nem őrzik meg a bizonylatot a vásárolt áruról vagy szolgáltatásról. A számlaadás elmulasztása, vagy feketefoglalkoztatás esetén a munkaügyi bejelentésért felelős magas szintű vezető, illetve a bolti eladó felettese is büntethető lenne, akár félmillió forintra. A cégek a 250 ezer forint feletti számlákat kötelesek bankszámlás utalással rendezni. Ha ilyen esetben mégis a készpénzfizetést alkalmazzák a felek, az APEH-szabály a felső összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Az egyetlen jó hír, hogy elvetették azt a tervet, amely több lehetőséget adott volna a revizoroknak a vállalkozó jövedelmének és adójának becslésére, a bizonyítási teher megfordítása mellett.

Némi egyszerűsítés a vigaszdíj

A pénzügyi tárca már korábban benyújtotta a költségvetést megalapozó jogszabályok gyűjteményét is, ebben szerepel az a könnyítés, hogy bér után fizetendő terhek kiszámításánál ugyanabból az adóalapból lehetne kiindulni. A munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást a tb-járulék alapjának, míg a munkavállalói járulékot az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjának alkalmazásával lehetne megállapítani. Megszűnhet az adómentes juttatások korlátozása, azaz eltörölhetik 54 százalékos szja és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, ha az adómentes jövedelmek együttes értéke túllépi a 400 ezer forintot. A korábbi tervekkel ellentétben mégsem vetnek ki 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a legnépszerűbb adómentes természetbeni juttatásokra, például a bérletre, az étkezési jegyre, és az üdülési csekkre. A csomagban maradt a kötelező munkáltatói adómegállapítás előírása. Jelenleg a foglalkoztatók visszautasíthatják dolgozóik kérését az szja-bevallásuk elkészítésére vonatkozóan, a jövő évtől viszont, ha az alkalmazott igényli és jogosult is rá, a korábbi évekhez hasonlóan ismét kötelező lenne megállapítani jövedelemadóját.

A gyed rontja az egészségkassza egyenlegét

A pénzpiaci válság miatt a járulékcsökkentés elmarad, ám ennek ellenére magasabb lehet az egészségbiztosítási alap hiánya a jövő évi korrigált büdzsé szerint, mivel most már a gyed teljes összegét és az arra járó nyugdíjbiztosítást is az egészségkasszából finanszíroznák.

A potyautasok kiszűrésének köszönhetően az idén 22 milliárd forintos többletet produkáló Egészségbiztosítási Alap jövőre 6,7 milliárdos hiánnyal zár, ami másfél milliárddal meghaladja a 2009-es költségvetési törvénytervezet első változatában szereplő összeget, amit a pénzügyi válság miatt korrigált a Pénzügyminisztérium. Az elmaradó járulékcsökkentés ugyan javítana az egészségkassza jövő évi egyenlegén, ám az új büdzsé szerint nem a gyedkiadások felét, hanem az egész összeget is az Alapból finanszírozza.

Korábban a gyed összege csak átfolyt az egészbiztosítási alapon, idén először azonban a központi költségvetés csak a gyed felét fizette be a kasszába. Ez eredetileg jövőre is így lett volna, a módosított költségvetési törvény viszont semmit nem tesz az alapba ezen a címen, sőt a gyed után járó nyugdíjbiztosítást is az egészségkasszával fizetteti meg, ami összesen 66,5 milliárd forint többletkiadást jelent. Kérdés, hogy ez a megoldás kiállná -e az alkotmányossági próbát, mivel a járulékplafont eltörölték, a gyednek viszont van felső korlátja, a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis idén havonta 96600 forint.

A pénzügyi tárca szerint attól, hogy a gyed finanszírozása a központi költségvetéstől az Egészségbiztosítási Alaphoz kerül, az ellátás felső határára vonatkozó szabályozás nem válik alkotmányba ütközővé. Az ellátások fedezetére rendelkezésre álló keret véges, és a társadalombiztosításban biztosítási elv mellett érvényesülnie kell a szolidaritási elvnek is, ezért van szükség a korlátokra – közölték a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán. Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatában már megállapította, hogy pont ezen okok miatt a GYED felső határát megállapító szabály nem tekinthető az alaptörvénybe ütközőnek.

Egyébként alig akad az egészségkasszában olyan kiadási jogcím, amelynek összege reálértéken (vagyis az inflációval korrigálva) emelkedne. A pénzbeli ellátásokra 2,7 milliárd forinttal több jut, ez reálértéken 2 százalékos emelkedést jelent. A terhességi gyermekágyi segély és a gyed összege 3 százalékkal emelkedik.

A természetbeni ellátásokra szánt keret 34 milliárd forinttal nő, ami reálértéken 1 százalékos csökkenést jelent. A háziorvosokra kemény év vár, támogatásuk 6 százalékkal csökken, míg fogászati ellátásra 4 százalékkal kevesebb jut majd. A kórházak sem lesznek jobb helyzetben, a szakellátás finanszírozása 2 százalékkal csökken.

Forrás: [origo]

---