Offshore-botrány: óriási kár éri az EU-t


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évente 60 milliárd euró (18 600 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak az adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak, Magyarország a legnagyobb mértékben károsuló tagállamok között van – írta kedden a Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű offshore-botrányt kirobbantó német Süddeutsche Zeitung.


A lap megbízásából egy tekintélyes francia szakember, Gabriel Zucman nyilvánosan elérhető adatok alapján számításokat végzett arról, hogy az egyes tagállamok mennyivel kevesebb bevételre tesznek szert a társasági adóból az adóparadicsomokban működtetett offshore cégek miatt.     

Eredményei szerint a nemzetközi nagyvállalatok egyedül az EU-ban működő adóparadicsomokba – Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg és Málta – évente 350 milliárd eurót csoportosítanak át könyvelési trükkökkel, hogy minél kisebb legyen az adóterhük. 

Például Németországban a nagy nemzetközi vállalkozások az alkalmazottak béreként kifizetett minden egyes euró után nagyjából 50 cent nyereséget termelnek, Luxemburgban pedig 3,5 eurót, de nem azért, mert a luxemburgi munkavállalók hétszer termelékenyebbek, hanem azért, mert a cégek Luxemburgba „terelik” a nyereségüket, hogy ne a németországi, hanem a számukra sokkal kedvezőbb luxemburgi szabályok alapján fizethessenek társasági adót.

 

Az ilyen műveletek révén évente nagyjából 600 milliárd euró nyereség áramlik a multinacionális vállalatoktól az adóparadicsomokba a világ összes ilyen országát és különleges státuszú területét együttvéve, amelyek nagyjából 60 milliárd eurótól, a társasági adóból származó bevétel mintegy 20 százalékától fosztják meg az EU-t mind a 28 tagállamot együttvéve.

A legnagyobb kárvallott Németország, amely 17 milliárd euró bevételtől esik el, és 32 százalékkal több bevétele lenne a társasági adóból, ha nem létezne a pénzügyi szolgáltatások adóparadicsom nevű ágazata, amely az 1980-as években fejlődött ki. 

A második helyen Franciaország áll, amely 25 százalékkal nagyobb bevételre tenne szert a társasági adóból adóparadicsomok nélkül.

A Süddeutsche Zeitung listáján Magyarország a harmadik helyen áll 23 százalékos aránnyal.

A térség többi uniós tagállama rendre a lista vége felé szerepel, Csehország és Románia például 6 százalékkal nagyobb bevételre tenne szert a társasági adóból adóparadicsomok nélkül, Szlovéniában 7 százalék, Horvátországban 8 százalék, Lengyelországban pedig 10 százalék ez az arány.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Rossz lóra tettek

Lóerődús luxus-sportkocsik, valódi versenylovak, nagy mennyiségű készpénz került leltárba a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozóinak munkája nyomán. A pénzügyőrök egy hazai bűnszervezetre csaptak le, mely társaság közel egymilliárd forintnyi áfa befizetését mulasztotta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó haszonból ügetőlovak versenyeztetését finanszírozták, de akadt birtokukban bőséggel készpénz, ingatlan, illetve értékes luxus-sportautó is.

2024. október 4.

Ilyen céges adókedvezmény még nem volt Magyarországon – pénzt utalhat vissza az adóhatóság

Régóta várt lehetőséget vezetett be a jogszabályalkotó 2024. január 1-jével, amely alapján a K+F tevékenységet végző cégek akár pénzvisszatérítésben is részesülhetnek az adóhatóságtól. Ilyen adókedvezményre eddig még nem volt példa Magyarországon, de sokan még mindig nem tudnak róla – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

2024. október 4.

A közvetett adózás rendszere Kenyában (2. rész)

Kenya Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi központja, és kiemelkedő jelentőségű a turizmus is. Az országban az áfa 1990-ben váltotta az értékesítési adót. Következzenek az érdekes részletek.