Országgyűlés – Törvénymódosítás a szakképzési hozzájárulásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakképzés versenyképességének növelését és a szakmunkáshiány csökkentését segítheti elő a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása – mondta a szociális tárca államtitkára az előterjesztés expozéjában hétfőn a parlamentben.

Simon Gábor kifejtette: a kormányprogramban megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának célja, hogy a képzés szerkezete és a kibocsátott tanulók száma, felkészültsége minél jobban igazodjon a munkaerőpiac igényeihez.

Kitért arra, hogy jelenleg egyszerre van jelen a túlképzés és a szakemberhiány a munkaerőpiacon, és utóbbiban jelentős szerepe van a szakmunkás-státusz alacsony presztízsének, az információhiánynak és a nem kellően ösztönző támogatási rendszernek.

Mint elhangzott, a módosítás fontos eleme a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetése. A jogszabály módosítását indokolja a közúti közlekedési szolgáltatást végzőkkel kötött megállapodás, és a jogi környezet változásából eredő jogharmonizációs kötelezettség is.

Ösztöndíjban azok részesülhetnek majd, akik nappali rendszerű oktatásban, szakiskolai évfolyamon, szakképző intézményben tanulnak és az adott régióban igényelt szakképesítést sajátítanak el. Az ösztöndíj forrása a munkaerőpiaci alap lesz, a juttatástól azt várja a kormány, hogy csökkenti a szakképzettség nélkül kikerülők számát a rendszerből. A javaslat esélyt jelenthet a hátrányos helyzetű fiatalok számára a tanulásra, képzettség megszerzésére – hangsúlyozta Simon Gábor.

Az államtitkár szólt arról, hogy a területi versenyképesség javítása érdekében, a fuvarozók és a kormány közötti megállapodás értelmében bővülnek a szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható támogatási céljai.

Az előterjesztés azt is rögzíti, hogy a nonprofit gazdasági társaságoknak nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettsége – közölte az államtitkár.

Forrás: Jogifórum


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.