Osztalékelőleg jóváhagyása kiva-alanynál

Adott egy kisvállalati adóalanyként működő kft., amely a 2022-es üzleti évéről 2023. május hónapban elfogadta a beszámolóját. A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés osztalékot nem hagyott jóvá, holott egyébként volt erre fedezet. 2023 szeptemberében a társaság tagjai osztalékelőleget kívánnak felvenni. Használható-e erre a célra a 2022-es üzleti évről szóló, 2023. májusban elfogadott éves beszámoló? Álláspontunk szerint igen, hiszen az 6 hónapon belüli. A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg után meg kell-e fizetni az adóelőleget a 2023. III. negyedévi kiva-előleg bevallásakor? (Az osztalék forrása kivás eredmény.) Az Adó szaklap szakértője vállaszolt.

Releváns jogszabályok: – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – 2000. évi C. törvény a számvitelről – 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:186. § (1) bekezdés a) pontja szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha – többek között – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 21. § (6)–(7) bekezdései szerint, ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Az előzőek alapján tehát közbenső mérleget kell készíteni minden olyan esetben, amikor azt jogszabály kifejezetten előírja. A Ptk. hivatkozott rendelkezése az osztalékelőleg kapcsán előírja, hogy a szükséges fedezet megállapításához kötelező a közbenső mérleg elkészítése. Ebből adódóan az éves beszámoló akkor sem alkalmas a fedezet alátámasztására, ha azt 6 hónapon belül fogadták el.

A Ptk. 3:186. § (3) bekezdése szerint, ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Az Szt. 29. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok az osztalékelőleget követelésként tartják nyilván. Az osztalékelőleg tehát nem minősül jóváhagyott (fizetendő) osztaléknak. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kisvállalati adóelőleg alapjában a jóváhagyott (fizetendő) osztalékot kell figyelembe venni, az osztalékelőleget nem. Amennyiben az osztalékelőleg jóváhagyott osztalékká válik, úgy a 2023-as adóévi elszámoló bevallásban kell azt növelő tételként számításba venni.

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2023/12-13. számában jelent meg.

---