Az elektronikus piacterekre vonatkozó áfaszabályok (1. rész)


Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.

Mielőtt a megújult szabályokat részleteznénk, érdemes két fogalmat tisztázni: az egyik, hogy a jogalkotó mit ért az elektronikus felület fogalma alatt, illetve mit jelent a vélelmezett értékesítő.

Elektronikus felületként olyan tág fogalmat kell értelmezni, amely lehetővé teszi két független rendszer vagy egy rendszer és a végfelhasználó számára, hogy valamely eszköz vagy program segítségével kommunikáljon egymással. Az elektronikus felület magában foglalhat weboldalt, portált, átjárót, piacteret, alkalmazási program interfészt (API) stb.

A vélelmezett értékesítő pedig az az adóalany, aki úgy tekintendő, mint aki a termékeket az elsődleges értékesítőtől átveszi, és a végső fogyasztó számára értékesíti. Így a vélelmezett értékesítőt az áfa szempontjából ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az értékesítőt. Különös hangsúlya van a „tekintendő” szónak, ugyanis a valóságban nem az elektronikus piactér az, aki beszerez, majd értékesít. Azonban az áfa esetén megszokhattuk, hogy a jogalkotó bizonyos fikciókat állít fel, a vélelmezett értékesítői státusz is ilyen, a felület szerepe az, hogy elősegítse az ügylete(ke)t, de az áfa mégis értékesítői rangra emeli a piacteret.

Az előbbiek tisztázása azért volt fontos, mert így már definiálhatjuk azt a két ügylettípust, amelyek esetén külön rendelkezéseket tartalmaz az Áfa-direktíva a vélelmezett értékesítőkre. Így a termékértékesítést elektronikus felület használata révén elősegítő adóalany akkor tekintendő vélelmezett értékesítőnek, amennyiben harmadik területről vagy harmadik országból 150 eurót meg nem haladó valós értékű küldeményt importál, vagy ha a Közösségen belül egy ott nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére végez termékértékesítést. Ez utóbbi egyaránt vonatkozik a termékek belföldi értékesítésére és Közösségen belüli távértékesítésre.

A könnyebb megértést segíti elő, ha az előbbi megállapítást a másik irányból is mefogalmazzuk, magyarán akkor nem válik vélelmezett értékesítővé a termékértékesítést elősegítő elektronikus felület, ha az unióba importált termékek küldeményenkénti valós értéke a 150 eurót meghaladja, függetlenül attól, hogy az elsődleges értékesítő/eladó hol telepedett le. Szintén nem válik vélelmezett értékesítővé, ha az elsődleges értékesítő/eladó az Európai Unióban letelepedett, és a Közösségen belül már szabad forgalomba bocsátott áruk, valamint a Közösségben található és a Közösségen belüli vevőknek szállított áruk, értéküktől függetlenül.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.

2024. július 12.

NAV: elindult a dohány-kontroll

Elindult a dohány-kontroll: július elején megkezdődött a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít a feketekereskedelem megakadályozására – közölte a NAV pénteken.