Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzforgalmi áfafizetésbe való belépésnek és az onnan történő kilépésnek, kiesésnek a szabályait illusztrálja példákkal az Áfa Kalauz 2013/1. száma. A sorozat befejező része.
| A pénzforgalmi áfafizetésről készült sorozatunk első részét, amelyben az alapszabályokat mutattuk be példákkal, itt találja. A második részt, amelyben a szerző a részletfizetést illusztrálja példákkal, itt olvashatja. A harmadik rész, amelyben kivételekről és a számlakiállítás áfafizetésre gyakorolt hatásáról szól, itt található. A negyedik részben a számlahelyesbítéssel kapcsolatos ereteket vettük sorra, ezt itt láthatja. |
6. Példák a pénzforgalmi áfafizetés választására
A pénzforgalmi áfaelszámolás választáson alapuló áfastátusz, tehát az adóalanynak az Art. vonatkozó bejelentési, változásbejelentési szabályainak alkalmazásával az adóhatóság felé jeleznie kell, ha ezeket a szabályokat kívánja alkalmazni. A választás ugyanakkor nem korlátlan, annak számos feltétele van, amelyeket az Áfa törvény XIII/A. fejezete tartalmaz. Ezek közé tartozik az, hogy az adóalanynak az év első napján a Kkv. szerinti kisvállalkozásnak kell minősülnie, nem lehet alanyi adómentes, nem állhat csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, belföldön letelepedettnek kell lennie, valamint éves szinten az összes ügyleteiből (bizonyos kivételekkel) származó bevétele sem a tárgyévben várhatóan, sem az előző évben ténylegesen nem haladhatja meg a 125 000 000 forintot.
A pénzforgalmi áfafizetés 2013. január 1-jétől alkalmazható, azonban annak szabályai a 2012. évi CXLVI. törvény értelmében 2012. október 16-ával hatályosak. Nézzünk néhány példát a pénzforgalmi áfafizetés választására.
6.1. Toszkána Bt. a feltételeknek megfelelő áfaalany. amely 2013 májusában úgy dönt, hogy pénzforgalmi áfafizetést szeretne alkalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy az Art. vonatkozó szabályai szerint a pénzforgalmi áfafizetést vagy a megalakulással egy időben, vagy pedig később változásbejelentés keretében december 31-ig, a következő adóévre vonatkozóan lehet választani, ezért Toszkána Bt. mint már működő cég év közben nem jelentkezhet be a pénzforgalmi áfa alá, hanem majd csak 2013. december 31-ig bejelentetten a 2014-es adóévre vonatkozóan (feltéve, hogy továbbra is megfelel a feltételeknek).
6.2. Campania Kft. a feltételeknek megfelelő áfaalany. 2012. november 15-én bejelentette, hogy 2013. január 1-jétől a pénzforgalmi áfaszabályokat kívánja alkalmazni. 2012. december 1-jén kibocsát egy számlát, amelynek a teljesítési időpontja 2013. január 5-e, a fizetési határidő pedig 2013. február 1-je. Kérdés, hogy hogyan járjon el ezen számla kapcsán.
Tekintettel arra, hogy:
ezért Campania Kft. erre a december 1-jén kiállított, de 2013-as teljesítésű számlájára már köteles felvezetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, valamint ezt a számlát már a pénzforgalmi áfaszabályok szerint kell kezelnie, ugyanis a pénzforgalmi áfaszabályok 2012. október 16-tól hatályosak, csupán azzal a megkötéssel, hogy első körben a 2013. január 1-jén vagy azt követően teljesült ügyletekre lehet, illetve kell alkalmazni.
Amennyiben Campania Kft. a példa szerinti számlára nem vezeti föl a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, akkor – figyelemmel az Áfa törvény 196/B. § (4) bekezdésére – ezen számla kapcsán a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja.
6.3. Puglia Bt. a feltételeknek megfelelő áfaalany, amely 2012. december 4-én bejelentkezett a pénzforgalmi áfafizetés alá. 2012. december 5-én kibocsát egy számlát, amelynek teljesítési időpontja 2012. december 21-e, a fizetési határidő azonban 2013. január 10-e. Puglia Bt. erre a számlára még az általános áfaszabályokat köteles alkalmazni, azaz a vonatkozó számla alapján a teljesítés napjával, azaz még decemberben adókötelezettsége keletkezik. Ez esetben ugyanis – bár a számlakiállítás időpontjában a pénzforgalmi áfafizetésre Puglia Bt. bejelentkezett. de – az érintett számla teljesítése még 2012-ben megtörténik, ezért a pénzforgalmi áfaszabályok erre a teljesítésre még nem alkalmazhatók.
| Rodin adózási konferenciák |
|---|
Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat. |
7. Példák a pénzforgalmi áfafizetésből való kilépésre vagy kiesésre
A pénzforgalmi áfafizetésből kilépni év közben nem lehet; arra kizárólag úgy van lehetőség, ha ezt a szándékát az adóalany az adóév december 31-ig az adóhatósághoz bejelenti azzal, hogy a kilépés a következő adóév tekintetében lesz majd hatályos.
A pénzforgalmi áfafizetésből kiesni azonban több módon lehet: idetartozik például az, ha valaki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés, csődeljárás alá kerül, vagy ha nem minősül az év első napján a Kkv. szerinti kisvállalkozásnak, vagy ha a 125 000 000 forintos értékhatárt meghaladja, vagy ha a tevékenységét szünetelteti, illetve jogutód nélkül megszünteti.
A pénzforgalmi áfából való kilépés, valamint kiesés a következőket eredményezi:
a) Ha az adóalany azért esik ki a pénzforgalmi áfából, mert:
akkor a jogállásváltozást megelőző napon, illetve a különleges eljárások esetén a tevékenységet lezáró áfabevallásban az összes olyan számlája tekintetében áfafizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet a pénzforgalmi áfaszabályok szerint bocsátott ki, függetlenül attól, hogy azok ellenértékét még nem fizették ki neki [Áfa törvény 196/F. § (4) bekezdés és 196/B. § (5) bekezdés együttes olvasata].
Ezen esetekben ugyanez vonatkozik a pénzforgalmi áfafizetésből kieső adóalany adólevonási jogára is [Áfa törvény 196/B. § (6) bekezdése].
b) Ha az adóalany azért nem alkalmazza a pénzforgalmi áfafizetést a továbbiakban, mert:
akkor a pénzforgalmi áfafizetés időszakában kibocsátott, de még számára ki nem fizetett számlák tekintetében – annak ellenére, hogy a jogállása már nem pénzforgalmi áfafizető – továbbra is a pénzforgalmi szemléletet alkalmazza [Áfa törvény 196/F. § (4) bekezdése]. Ezekben az esetekben az adóalany azon számlák tekintetében, amelyeket a pénzforgalmi áfa időszakában fogadott be, és amelyekre – ki nem fizetettség hiányában – adólevonási jogot eddig nem érvényesített, a kifizetettségtől függetlenül a pénzforgalmi áfastátusz megszűnését követően azonnal áfalevonási jogot alapíthat.
7.1. Példa az a) pontban ismertetett esetkörökre
Kakukkfű Kft. pénzforgalmi áfafizető adóalany, amely 2013 októberében felszámolás alá kerül. A záró áfabevallásában minden olyan számlájának az áfatartalmát el kell számolnia fizetendő adóként, amelyet még nem fizetettek ki neki, és amellyel kapcsolatban a pénzforgalmi áfaszabályok miatt (ti. hogy az ellenérték megérkezéséig nem kell az áfát megfizetni) ez idáig áfát nem fizetett.
Ezzel együtt azonban Kakukkfű Kft. a záró áfabevallásban minden olyan bejövő számlájára is adólevonási jogot alapíthat, amelyeket még nem fizetett ki, és így amelyekkel kapcsolatban ez idáig a pénzforgalmi szabályok alapján levonási jogot nem gyakorolhatott.
7.2. Példa a b) pontban ismertetett esetkörökre
Zsálya Kft. pénzforgalmi áfafizető adóalany, amely 2013. november 28-án azonban egy nagyobb értékesítésével átlépi a 125000 000 forintos értékhatárt. Ezt a nagyobb értékesítést – amellyel az értékhatárt átlépte – már nem kezelheti a pénzforgalmi áfaszabályok alapján [Áfa törvény 196/F. § (2) bekezdése], hanem arra már az Áfa törvény általános szabályait kell alkalmaznia, azaz e számla tekintetében már a teljesítés időpontjában keletkezik az áfafizetési kötelezettsége.
Ugyanakkor tegyük föl, hogy Zsálya Kft.-nek van három olyan számlája, amelyeket korábban, a pénzforgalmi időszak alatt állított ki, és amelyek ellenértékét még nem fizették meg számára. Az Áfa törvény 196/F. § (4) bekezdése értelmében, hiába esett ki Zsálya Kft. a pénzforgalmi áfafizetésből az értékhatár átlépése miatt, ezekre a pénzforgalmi áfa hatálya alatt kibocsátott számlákra továbbra is a pénzforgalmi áfafizetést alkalmazza.
Nézzünk meg erre vonatkozóan egy konkrét példát. Tegyük föl, hogy a Zsálya Kft. egyik ilyen számlája 2013. május 28-án kelt, és egy június 8-i teljesítést dokumentál 100 000 forint adóalap és 27 000 forint áfa értékben. 2013. november 28-án – ti. amikor Zsálya Kft. a 125000 000 forintos értékhatárt átlépi – ez a számla még mindig nincs felé kifizetve. A hivatkozott áfaszabály miatt azonban, függetlenül attól, hogy Zsálya Kft. elveszítette pénzforgalmi státuszát, nem köteles ezen számla áfatartalmát a november havi áfabevallásba (ti. amikor a pénzforgalmi státuszt elveszítette) beállítani, hanem továbbra is azt figyeli, hogy mikor fizetik meg felé az ellenértéket. Tételezzük föl, hogy ezen számla ellenértékét 2014. február 8-án fizetik ki Zsálya Kft. felé. Ez pedig azt jelenti, hogy Zsálya Kft. az érintett számlában szereplő 27 000 forint áfát a 2014. február havi bevallásában fogja fizetendő áfaként beállítani.
Nézzük meg, mi történik a példa szerinti esetben a Zsálya Kft. levonható adóival. Tegyük föl, hogy Zsálya Kft.-nek a pénzforgalmi áfából való kieséskor van egy olyan számlája, amelyre eddig adólevonási jogot azért nem gyakorolhatott, mert annak ellenértékét még nem fizette meg a partnere felé [Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés b) pont]. A számla 2013. március 31-i teljesítést dokumentál, Zsálya Kft. pedig csak 2014. januárjában fogja a számla értékét kifizetni. Tekintettel arra, hogy erre az esetre az Áfa törvény pénzforgalmi áfaelszámolást szabályozó XIII/A. fejezete nem tér ki, ezért az ilyen számlák tekintetében a levonási jog a pénzforgalmi áfából való kiesést követően gyakorolható. Tehát Zsálya Kft. 2013. november 28-án esik ki a pénzforgalmi áfaelszámolásból, így a 2013. március 31-i teljesítést dokumentáló, de eddig még ki nem fizetett számlája tekintetében 2013. november 28-tól adólevonást érvényesíthet, függetlenül attól, hogy a számlát majd csak 2014 januárjában fizeti ki partnere felé.
dr. Farkas Alexandra cikke a pénzforgalmi áfafizetésről az Áfa Kalauz 2013/1. számában olvasható teljes terjedelmében. A lap a CompLex Kiadó webáruházában is megvásárolható.
