Pontos nyilvántartást vezetett a vállalkozás az elcsalt összegekről


Csaknem 400 millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy Pest vármegyei gazdasági társaságnál.

A csaknem száz munkavállalót foglalkoztató cég tetőlemezeket értékesített és műszaki kivitelezést vállalt gazdasági társaságoknak és magánszemélyeknek számla kiállítása nélkül. Az értékesítésekből befolyó összegekre a „barna bevétel” jelzést használták a cégen belül. Ezeket külön kasszába gyűjtötték, amelyet a vállalkozó piros kasszának nevezett el. A bűnös úton befolyt bevételekről egészen pontos nyilvántartást vezettek, hogy később az esetlegesen felmerülő garanciális problémákat könnyen tudják kezelni – ismertette a hatóság.

A pénzügyi nyomozók megállapították, hogy az ügyvezető a vizsgálattal érintett időszakban csaknem 400 millió forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek, azaz nem vallotta és fizette be adóként. Több mint kétszáz pénzügyőr: nyomozók, járőrök, revizorok és adatmentők kutattak a nagyszabású akcióban, melynek során a bűncselekmény elkövetését igazoló papíralapú és elektronikus bizonyítási eszközöket, továbbá nagy összegű készpénzt foglaltak le. A vagyoni hátrány megtérülése céljából zár alá vették a vállalkozás tulajdonában álló területet és a rajta található épületeket is – tudatt a NAV.

A tanúkihallgatások során kiderült, hogy volt olyan munkavállaló, aki az adózatlan értékesítés nyilvántartásában, más pedig a korábbi bizonyítékok megsemmisítésében is részt vett – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. március 30.

Adócsalás – mikor visszaélésszerű a jogalkalmazás?

Az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy beszerzésével héa-csalást megvalósító ügyletben vesz részt. Az adóhatóság kötelezettsége az adózói tudattartalom feltárása és bizonyítása. A továbbiakban egy Kúria által hozott döntést mutatunk be.