Részmunkaidősök utáni járulékkedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben vannak a pályakezdők, a munkanélküliek, a gyermeket vállalók, hozzátartozókat ápolók. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatókat a jogalkotó járulékkedvezményekkel kívánja ösztönözni. Az Adó szaklap 2011/8. számában megjelent cikk e kedvezményeket tekinti át, amelyből a részmunkaidősök alkalmazásához kapcsolódó kedvezményeket emeltük ki.

A részmunkaidős foglalkoztatási kedvezményt akkor veheti igénybe a munkáltatót, ha 2011. január 1-jét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő – terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült – munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérését követően két, heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatásával tölti be.

Fontos tudni, hogy a kettő közül az egyik részmunkaidős foglalkoztatott mindenképpen a visszatérő munkavállaló kell, legyen, míg a másik munkavállaló vagy az lehet, akit korábban éppen a visszatérő dolgozó munkakörének az ellátására vettek fel, vagy a visszatérést követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására alkalmaznak. Lényeges különbség a Start Plusz-kártyás rendszerhez képest, hogy a részmunkaidős kedvezmény a gyermekgondozási ellátásról visszatérő saját, a munkáltatóval végig munkaviszonyban álló személy foglalkoztatásához, míg a Start Plusz-kártya egy új belépőhöz kapcsolódik.

A munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatottak után – munkavállalónként legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig – a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett csupán 20 százalékot fizet (18 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 2 százalék az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ez utóbbin belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék.) A 20 százalékos járulék alapja egyben szakképzési hozzájárulás alapját is képezi. Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a két részmunkaidős személy foglalkoztatása legalább egy évig fennáll, a kedvezmény azonban legfeljebb három évig jár. A járulékalapot a részmunkaidővel összefüggésben nem kell arányosítani, és a kedvezmény mindkét részmunkaidős munkavállalóval összefüggésben megilleti a munkáltatót.

További feltétel, hogy a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatással a dolgozói létszámát a megelőző hónap átlagos statisztikai létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. (Az átlagos statisztikai állományi létszám növelése már önmagában azzal megvalósul, ha a gyesen lévő szülő visszajön dolgozni.) Kiemelendő ugyanakkor, hogy az átlagos statisztikai létszám megtartása nehéz feladat, hiszen nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba a szülési szabadságon lévők (a szülési szabadság első napjától), a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők (az ilyen jogcímű fizetés nélküli szabadságuk első napjától), a keresőképtelenné vált munkavállalók (egyhavi folyamatos betegség után), az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, az állásukból felfüggesztett személyek (az első naptól), a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók (a munkavégzés alól történő felmentés első napjától), továbbá a nem teljes munkaidőben (havi átlagban 60 munkaóránál alacsonyabb óraszámmal) foglalkoztatottak.

Erre tekintettel nem minősül ugyanakkor az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai létszámba, vagy munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.

Matlné Kisari Erika írása ezen felül részletesen ismerteti valamennyi járulékkedvezmény, így a pályakezdők foglalkoztatáshoz kapcsolódó Start-kártyához, a gyes melletti foglalkoztatáshoz kapcsolódó Start-plusz kártyához, az álláskeresők Start Extra kártyájához, valamint a közfoglalkoztatáshoz kötődő kedvezményeket is.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.